Hangverseny

Purcsi Jancsi b.-csabai jó hírű cigányzenekara vasárnap, folyó hó 12. este mutatá be a volt gabonacsarnok csinos termében újonnan betanult darabjait, melyek között különösen az Aida című opera a szép számmal megjelent közönség osztatlan tetszésében részesült. A Vigadó dísztermében nem lehetett a zenekarnak megtartani a tervezett sétahangversenyt, mert ez egy estére nagyon drága. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy kitűnő zenekarunk e hangversenyét igen kevés nő látogatta, pedig zene és nő nagyon megfér egymás mellett. Csak a kezdet nehéz. Ha egynéhány a jobb társasághoz tartozó nő megkezdeni jónak látná, követné őt több is.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. október 14., VI. évf. 109. szám)

Purcsi Jancsi fellépés
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 106. szám (1879. október 7.) 1. p.
 

Cigányzenészek

Purcsi Jancsi és Purcsi Náci b.-csabai cigányzenészek zenekara egy jobb hazába költöztek. Nem haltak meg, Isten mentsen annyi derék zenész halálától, hanem egyszerűen oly helyre mentek, hol a farsang jobban fizeti ki magát nekik, mint Csabán, tehát oly jobb hazába költöztek, hol több a mulatság, piknik, elitbál. Van azonban egy újonnan alakult zenekar, Holländer Zsiga karmester vezetése alatt, a Purcsi „művészcsalád” két tagja, Purcsi Alajos és Károly prímásokkal, mely a mai kor fokozott igényeinek képes megfelelni, mert új darabokat kottákból tanul. Ezen zenekar készen áll a közönség szolgálatára, és aki óhajtja, az Holländer Zsiga karmesterrel értekezzék. Így írja nekünk egy zenészbarát, ki különösen a jó cigányzene kedvelője.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. február 7., V. évf. 11. szám)

Czigányzene - Grund festménye
Forrás: Vasárnapi Ujság, 34. évf. 2. szám (1887)
 

Csabai újdonságok

Színielőadások. Csóka Sándor színtársulata, mely a múlt év végén városunkban kitűnő pártolásnak örvendett, május hó 1-én kezdi meg előadásait. Az ügybuzgó igazgató társulatát karmesterrel és operettszemélyzettel gyarapítá. Bízunk közönségünknek iránta tanúsítandó részvétében.
Ünnepély. Az új városházának alapköve e hó 13-án tétetett le, délelőtt 10 órakor mozsárlövések hirdeték az ünnepély kezdetét, majd a csabai első zenekar a Rákóczi-indulót kezdé meg, mely után nt. Haan Lajos ev. lelkész úr tót, Szemián Sámuel főjegyző úr pedig magyar nyelven tartottak alkalmi beszédeket, úgyszinte Petrovszky csabai bíró, Urszinyi Andor és Fábry János urak is. A Szózat és Himnusz zenéje, éljenzés és mozsárdurrogás között az ünnepély fél 12 órakor ért véget.
Új divat. A helybeli, csak fúvó hangszerekkel ellátott zenekarunk, ruházatában új divatot kezdett; ugyanis hogy a többi zenetársulatoktól megkülönböztetve legyenek, egész magyar egyenruhát készítettek. Az egyenruha: sötétszürke magyar nadrág veres zsinórral, sötétkék huszárka, gallérján ezüstös paszománttal, fejükön szürke sipka, a prímásnak gallérján trombitajelvény. Feltámadáskor és húsvét első napján a katolikus templomban az isteni tisztelet zenéjük kíséretében tartatott meg.
(Békés, 1872. április, I. évf.)

Városháza