vasút – Csabai szemelvények

Árvíz

— A Csaba és Gyula közti vasúti közlekedés ismét megszűnt, éspedig most legalább egy hétre, mert az árvíz a veszélyi hídon túl vagy 200 méter hosszában szakította el a vasúti gátat. Serényen dolgoznak rajta, de beletelik 8 nap, míg helyre lesz állítva. De a postát mégis lehetne tán egyenesen továbbítani, mert innen is, túl is jár lokomotív, a szakadásnál pedig ladikokat lehetne alkalmazni.
— A Körös vize Csabán még mindig rakoncátlankodik, s így a vészbizottság még fel nem oszlattatott, sőt ellenkezőleg, intézkedik jobbra-balra a bősz elem megfékezésére. Hogy Csaba a szokatlan árvíz nagyobb veszélyét szerencsésen kikerülte, arra több kedvező körülménynek volt hatása. Az idő a védmunkára igen kedvező volt, csendes meleg napok s világos éjjelek következtek. A véderő kirendelésénél az erély, a munka végrehajtásánál a csabai nép jóakarata és készsége volt a kivívott siker forrása. Mindenki híven teljesíté elébe szabott feladatát. Ellenállás egy esetben sem fordult elő.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. március 27., VIII. évf. 37. szám)

Az Alföld–Fiumei Vasút vonalain egykor közlekedő mozdony — Forrás: Vasuti és Közlekedési Közlöny, 74. évf. 39. szám (1943. május 9.) 383. p.

Elmentek a kolonisták

E napokban láttuk Csabán a szerb paprika- és uborkatermelő kolonistákat testületileg nemzeti öltönyeikben a vasúthoz vonulni ‒ hazamenendők telelni. Jövő tavaszkor ismét lesz hozzájuk szerencsénk. Nagyon könnyű poggyásszal szoktak hozzánk jönni, összes holmijuk egy nagy csomó uborka- és paprikamag, és midőn távoznak ‒ egy kis csomó pénzmag.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. november 7., VII. évf. 214. szám)

Visszatekintés

Az óévet nem hagyhatjuk el anélkül, hogy legalább egy rövid tekintetet ne vessünk főbb eseményeire. Egészben véve semmi esetre sem számíthatjuk a boldogabb esztendők közé. Árvizek, rossz termés, ipar és kereskedés pangása sok bajt, nyomorúságot hoztak ránk. De azért örvendetes jelenségeket is regisztrálhatunk. Nevezetesebb események: a gyomai ref. templom renoválása, a csabai színház megnyitása, a szarvasi vasút kiépítése, több község hídjainak építése, a Békés megyei gazdasági és iparmúzeum megalakítása. Örvendetesnek kell jeleznünk az ipar és gazdaság terén megindult mozgalmakat általában. Mindez azonban nem annyi, hogy midőn jókívánságunkat akarjuk kifejezni, így ne kiáltsunk fel: Adjon az Isten jobb, boldogabb esztendőt!
(Békésmegyei Lapok, 1880. január 1., II. évf. 1. szám)

Veszedelmes szer

Csaba város nem is sejtette tegnap, mily veszélyes anyagot szállított a vasúti indóháztól városunkon keresztül Békésre a műszaki csapat. Ez egy mázsa dinamit volt, az a borzasztó robbanószer, mely, ha csak erősebb zökkenés vagy kocsifelborulás folytán explodál, egész házsort képes elseperni. Képzeljük, minő félelem közt szállította volna a veszedelmes szert a jámbor fuvaros, ha tudta volna, mit visz!
(Békésmegyei Lapok, 1879. december 14., I. évf. 77. szám)

Panasz a vasútra

A B.-Csabán a városi indóháznál megforduló utazók nagyon panaszkodnak afölött, hogy az utazási jegyek váltásának helye oly messzire esik a várótermektől és a restaurációtól, hogy annak, ki a legközelebbi vonatról, melyen indulni akar, lekésni nem akar, lélekszakadva kell futni a pénztárhoz; arról pedig, hogy a déli vonattal megérkezve valamit egyék is, szó sem lehet. Csodáljuk, hogy a Tisza vidéki vasút igazgatósága ezen könnyen helyrehozható bajon nem segít.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 16., III. évf. 22. szám)

Békéscsabai vasútállomás — Forrás: Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936

Kapcsolódó irodalom:

• Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011
• Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – a MÁV Alföldi Kisvasút története, 1894-1971. Budapest : MÁV, 1999
• Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: … Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015
• Szabó Szilárd: AEGV Rt története, 1894-1914-ig. Szombathely : Szabó Sz., 1999

A király átutazóban

Hétfőn délután két órától négyig ezrenként tolult a csabai nép nagyja, apraja, fiatala, véne a pályafőhöz, hogy őfelségét az udvari vonaton a pályafőnél elhaladni lássa. Négy óra 14 perckor haladt el a legnagyobb lassúsággal a vonat a csabai pályafőnél, hol ezer meg ezer torok élteté őfelségét, ki kupéja ajtajánál állva mindenfelé nyájasan köszöngetett. A rend a pályafőnél a számtalan hintó, kocsi és a nagy tömeg dacára példás volt, mi Sztraka György biztos úr elvitázhatlan érdeme.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 27., I. évf. 35. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Budapest : Pannonica Kiadó, 1999.
• Herre, Franz: Ferenc József élete és kora. Budapest : Magyar Könyvklub, 2000.
• Janetschek, Ottokar: Ferenc József : egy legendás uralkodó regényes élete. Budapest : Pesti Szalon, 1996.
• Nemere István: Ferenc József magánélete. Budapest : Anno Kiadó, 2001.
• Somogyi Éva: Ferenc József. Budapest : Gondolat, 1989.

A csabai pályafő

Vagy másfél év előtt a vasúti igazgatóság, belátva a csabai pályafőnél a forgalomnak napról napra növekedését, a szűkké vált első és másodosztályú várót, illetve éttermet célszerűen átalakította és nagyobbította, miért mindenkinek osztatlan elismerését vívta ki. Azonban a reform csak fél volt, mert a harmadosztályú váróterem, mely aránylag véve még több utazót fogad fel, most oly szűk egérfogó lyuk, mint eddig volt. Szánalom nézni e kis szobában, hogy vannak heringekként begyömöszölve az utasok, hogy görnyed egyike a másiknak hátán, augiászi istállóhoz méltó piszok között. Mind méltányossági, mind közegészségi szempontból elodázhatlan szükség volna tehát ezen váró-egérlyukat is nagyobbítani. Ajánljuk sorainkat az illetők szíves figyelmébe!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. május 17., I. évf. 16. szám)

Csabai újdonságok

— Vasúti állomásunknál a restauráció bővítése már folyamatban van, evvel reméljük, hogy megszűnik a panasz a helyszűke miatt.
— Új kávéház (vendéglő) nyílt meg október 12-én Reisz házában a háztulajdonos saját kezelése alatt. A megnyitás estéjén minden pénz nélkül adatott a vendégeknek, s több mint 150 teríték volt a közvacsoránál, hogy elfoglalva, az magától értetik, hiszen ingyen ment. Kávéházaink szaporodnak, de valami jó bort ‒ a sétakertit kivéve ‒ nemigen lehet azért kapni.
(Békés, 1872. október 20., I. évf. 29. szám)

Találkozás

A múlt napokban a Vásárhely felé menő éjjeli vonat Csabán túl három ökörrel találkozott, melyeket agyonzúzott anélkül, hogy egyéb baj esett volna annál, hogy az egyik teherkocsi a vágányból kiesett.
(Békés, 1871. november 30., III. évf. 96. szám)

Egy tehervonat balesete Galántánál — Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900

Germanizáció

Vasutaink s a germanizáció, mint szomorúan tapasztaljuk, karöltve járnak. Többször említők már lapunkban e nem remélt s ma már divatos jelenséget, s még mindig van, s ki tudja, meddig lesz alkalmunk e nemzetiségünket lassan gyilkoló hatás ellen felszólalnunk. Közelebbről is Csabáról Váradra érkezett utasok panaszkodnak a Nagyvárad szerint, hogy Csabán a vasúti vendéglő éttermében a magyar nyelvvel nem tud boldogulni az ember – német az étlap, német a társalgási nyelv, német a kiszolgáló személyzet. Eddig nevezett lapkollégánk, s mi még hozzátehetjük, hogy szomszéd városunknak „Fiume városához” címzett nagy vendéglőjében szintén e dicséretes szokás uralkodik. A Vasárnapi Újság nemrégiben dicséretesen emlékezett meg megyénkről, hol a germanizáció hatalma nem képes hódításokat tenni, s íme, a vasút megtette azt, mire a Bach-korszak működése nem volt képes. Csaba népességének jó része szennytelen hazafisága mellett még mai nap sincs a magyar nyelv tökéletes birtokában, de a rövid évtized alatt a nemzeti nyelv elsajátításában óriási haladást tehet, s mint a múlt tizedben nekiindult, tenni is fog, de mutassa ennek jelét működésében is, ne tűrje meg a város pompás vendéglőjében az idegen nyelvet, s ha másképp nem boldogulnak, e helyiség látogatásának felhagyásával szöktessék meg a germanizáló bérlőt.
(Békés, 1871. november 9., III. évf. 90. szám)

Nagyvárad — Forrás: Vasárnapi Újság, 1890