A b.-csabai evangélikus algimnázium 1877. évi értesítőjéből a következő érdekesebb adatokat közöljük. Rendes tanár van négy, úm. Horváth János igazgató, Melczer Kálmán, Petrovics Soma és Szomora Bertalan urak. Kisegítők: Bartóky István, Donner Lajos, Fábry Károly és Németh Lajos urak. A római katolikus tanulókat Kaczvinszky Sándor káplán úr, az izraelitákat Hirschfeld József rabbi úr oktatta a vallástanból. A tanulók összes száma az év végén 90 volt, aközt „őstermelő”, azaz földműves szülők gyermekei 20-an, vallásra nézve 47 ágostai, 3 helvét, 8 római katolikus, 1 görög katolikus, 31 izraelita. Az ifjúsági könyvtárban 516, a tanáriban 1664 kötet könyv van. (Békésmegyei Közlöny, 1877. július 1., IV. évf. 52. szám)
Jelen cikkünk célja, hogy a csabai gimnázium 16, közvetlen pedig 10 évi történetét nem ugyan kronologikus egymásutánban, de azért amennyire lehet, tüzetesen leírjuk, hogy ezáltal a megye közönségét, különösen pedig azokat, kiknek gyermekeik nevelése szívükön fekszik, tájékoztassuk. Azért mondjuk, hogy 10 év óta, mert azóta igazgatja a gimnáziumot Horváth János úr, és csakis azóta emelkedett az a mai kor színvonalára. Felállíttatott 1858-ban mint reálgimnázium a B.-Csaba városa által e célra adott 43.000 forint alaptőke alapján 3 osztállyal s ugyanannyi ideiglenes tanárral. 1860-ban hozzájárult a negyedik osztály egy negyedik ideiglenes tanárral. 1864-ben kezdődik a gimnázium valódi története: akkor új tanárokká lettek kinevezve Horváth János, Szomora Bertalan és valamivel később Melczer Kálmán. Igazgató Horváth János lett, ki a gimnázium átalakításának művét a legnemesebb buzgalommal azonnal megkezdette; ekkor különben a reálirány elejtetett, s az intézet tisztán gimnaziálissá tétetett. 1870-ben az algimnázium latin nyelvvel összekapcsolt négyosztályú polgári iskolává tétetett, s az előbbi rendes négy tanárhoz még egy adatott. 1872. januárban a polgári cím helyett reál vétetett fel, az osztályok és tanárok száma meghagyatván. És ez utóbbi cím alatt működik a gimnázium most is, ámbár iránya határozottan gimnaziális, a reál cím csak arra való lévén, hogy aki a latin nyelvet tanulni nem akarja, az is felvétethessék. Tíz év alatt a gimnázium oly módon haladt elő, hogy a helyes oktatáshoz olyannyira szükségelt gépek, könyvtár stb. száma már oly nagy, hogy a helyiség szűk lett, s a mostani szereket sem lehetett célszerűen elrendezni, így például az egész régiség- és éremtár egy kis vörös katulyába van elhelyezve. (Nagyobbításáról még eddig nincs gondoskodva.) Hogy azonban a számok elokvenciája tüntesse elő a derék igazgató s a tanárok ügybuzgalmát, elősoroljuk a gimnázium taneszközeinek számát. Könyvtár: Ifjúsági könyvtár: 336 mű, 449 kötetben. Tanári könyvtár: 943 mű, 1464 kötetben. Természetgyűjtemény: 105 db rovar, 987 db növény, 393 db ásvány, 62 db kagyló, 4 db kitömött madár. Természettani szertár: 85 db természettani eszköz, 40 db tömörmértani test. Régiség- és éremtár: 388 db régi pénz, 13 db érem. A jelenleg működő tanári személyzet 6 tagból áll, nevezetesen Horváth János, Szomora Bertalan, Melczer Kálmán, Petrovics Sámuel, Soltész Nándor, Németh Lajos urakból. (Békésmegyei Közlöny, 1874. június 28. I. évf. 22. szám)
