Címke: életrajz

Haan Lajos méltatása

Haan Lajos lelkész arcképét hozta a Fraklin-társulat által kiadott Protestáns új képes naptár meleg hangon írt tartalmas életrajz kíséretében, melyben hazafias gondolkozása, egyházi ténykedése, tudományos működése, társadalmi állása találnak méltánylásra. A kor és munka súlya ‒ írja az életíró ‒ nem látszik meg rajta, munkaképes erejétől tehát még sokat remélhet a haza és a protestáns egyház. Kívánjuk, hogy lelki-testi rugékonyságát sokáig megtartsa a közügyek javára.
(Békésmegyei Lapok, 1879. november 9., I. évf. 67. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011
• Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. – †1891. aug. 12.). nekrológ. In: Századok, 25. évf. 7. sz. (1891)
• Haan Lajos naplója, részletek. 1971
• Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858
• Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, (Uj folyam) 11. köt./4. füz. (1891)
• Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 321–322 p.
• Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 322–323 p.
• Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893
• Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 319–320 p.

 

Elhunyt Zsilinszky Mihály

(B.-Csaba, jan. 27.) Ma délután kísértük közrészvét mellett örök nyugalmára városunk legbuzgóbb, legtevékenyebb, legértelmesebb polgárainak egyikét, idősb Zsilinszky Mihályt. Született 1817. év szept. 28-án. Már fiatal korában viselt alsóbbrendű hivatalokat mind a városnál, mind a helybeli evangélikus egyháznál. Ezen utolsónak közel 30 év óta volt presbitere, két évig pedig (1861 és 1872) gondnoka. Gondnoksága alatt épült az egyik paplak. A városnál szintén két évig (1867 és 1868) viselt főbírói hivatalt. Az egyházi és városi gyűléseken egészen utolsó súlyos betegségéig folyvást élénk részt vett, s szép természetes esze, gyors felfogása, helyes ítélőtehetsége, általánosan ismert jóakarata és igazságszeretete okozták, hogy felszólalása mindég nyomatékkal bírt. A közügyek azonban nem vonták el őt annyira házától, hogy mint leggondosabb családapa ne végezte volna teendőit, különösen két korán elhalt leányai után árván maradt unokái körül. Főtisztelendő Szeberényi Gusztáv szuperintendens meghatóan ecsetelte a koporsója körül gyülekezett ezreknek azon veszteséget, mely halála által érte a várost, az egyházat és a családot. Siratják: hű neje, Patay Ilona, ki vele 40 évig élt boldog házasságban, s két derék fiai, úm. Mihály, e lapok szerkesztője, és Endre kassai reáltanodai tanár. Holt tetemei az ev. kastélyi temetőben lévő családi sírboltba tétettek örök nyugalomra, korán elhalt kedves menye, ifj. Zsilinszky Mihályné szül. Haan Karolina mellé. Áldás és béke lengjen hamvaik felett!
(Békés, 1875. január 31., IV. évf. 5. szám)