A Békés Megyei Könyvtár helyismereti Wordpress honlapja
Megyei közéletünknek egyik legismertebb alakja, Polner Lajos, a megyei törvényhatóság, a közigazgatási bizottság és B.-Csaba város képviselő-testületének tagja, vasárnap, f. hó 8-án, kétheti betegség után, tevékeny életének 65. évében meghalt. A Bach-korszak alatt főszolgabírója volt a csabai járásnak. Ritka szorgalom és takarékosság által nagy vagyonra és szép társadalmi állásra tett szert. Béke lengjen hamvai fölött!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 10., VI. évf. 55. szám)
A b.-csabai Béke című szabadkőműves-páholy hallomás szerint feloszlott. Annyi bizonyos, hogy helye, lakása nincsen, hol ez idő szerint „munkáját” végezné. Ha igaz is lenne, hogy végleg feloszlott, mit azonban nem említünk tényként, maradandó emléke fog lenni a b.-csabai polgári leányiskolában, melyet elsősorban e páholy létesített.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 1., VI. évf. 52. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Győr : Tarandus Kiadó, 2012
• Balassa József: A szabadkőművesség története. Budapest : Média Kiadó, 1990
• Benedek Szabolcs: A szabadkőművesség eredete : a hermetikus hagyományoktól az első nagypáholyig. Budapest : Pont Kiadó, 2006
• Harwood, Jeremy: A szabadkőművesség : a szabadkőművesek testvériségének ezeréves története gazdagon illusztrálva, szokások és szertartások, jelek és jelképek az ókori előzményektől napjainkig. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010
• Jászberényi József: A magyarországi szabadkőművesség története. Budapest : PrintXBudavár Kiadó, 2005
• Nagy Zsuzsa, L.: Szabadkőművesek. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1988
• Wilmshurst, Walter Leslie: A szabadkőművesség filozófiája. Miskolc : Hermit Könyvkiadó, 2004
• Wirth, Oswald: A szabadkőművesség okkult szimbólumai. Budapest : Édesviz Kiadó, 1998
A b.-csabai rendőrség figyelmébe ajánljuk azt, hogy a vasútra ki- és bejáró közönség érdekeben tiltaná el a vasúti állomás előtti s a Kakas korcsma közötti téren a sertéseknek az ottani állóvízben való fürösztését és legeltetését. — Több helybeli lakos és a vidékiek is panaszkodnak aziránt, hogy éppen azon ponton, ahol a vonatok megérkezésekor legtöbb közönség közlekedik, olyan romlott és egészségtelen a levegő, hogy alig lehet kiállani, míg ott az ember keresztülhatol; ezen rossz levegő pedig onnan ered, hogy a sertésfürösztés által az ottani posványos állóvíz felkavartatván, az abból származott kigőzölgés folytán a levegő megromlik, és nagyon könnyen kártékonnyá válhatik az egészségre is. De ezenkívül is azon ponton nem szép látvány sertések fürösztését szemlélni.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. május 27., VI. évf. 50. szám)
Csaba városi tanácsa kísérletet tőn egy új találmányú, úgynevezett „hectograph” géppel, mellyel a kézírásokat, nyugtatványokat, idézőjegyeket, leveleket, bizonyítványokat stb. igen könnyűszerrel lehet sokszorosítani, mire a községeknek különösen nagy szükségük van. A tanács, meggyőződvén a gép célszerűségéről, annak megvételét elhatározta. Ára csak 10 forint. Ajánljuk más községeknek is. Megjegyezzük, hogy a „hectograph” nálunk oly hódításokat tesz, miszerint tömeges megrendelések történnek rá mindennemű hivatalok és irodák számára.
(Békésmegyei Lapok, 1879. május 25., I. évf. 16. szám)
Járdákat fog Csaba városa több utcában készíttetni, ahol eddig csak pallók voltak: egyelőre a Szarvasi úton, a katolikus iskolától a város széléig. Ezúttal a Széchenyi ligetben, a kaputól a vendéglőig, a gyalogút kavicsos homok és cementtel való kitöltését is elhatározta a városi tanács.
(Békésmegyei Lapok, 1879. május 22., I. évf. 15. szám)
Az átveendő csabai leányiskola ügyében jelenti a küldöttség, hogy az átveendő vagyon értéke a 20.000 forintra becsült iskolaépülettel együtt 29.200 forint, az átveendő adósság 19.700 forint, a várható évi jövedelem 4600 forint, évi kiadás 5520 forint volna, tehát így a várost terhelné 920 forintnyi összeg. Az átvétel 19 szóval 16 ellenében elhatároztatott, de a következő feltételek alatt: 1) Bizton számít a 3000 forintnyi évi kormánysegélyre, 2) ha egyelőre felmentetik egy polgári fiúiskola felállításának terhe alól, 3) ha az átveendő 11%-os adósság más olcsóbb adóssággal kicseréltetik, ti. ha az árvapénztárból kapja a pénzt. A város tulajdonjogába lép a nőképző társulat vagyonának, és ez a belügyekbe is minden befolyását elveszti.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. május 11., VI. évf. 43. szám)
A csabai kaszinóegylet először az 1844., később az 1857. évben alakult, 1878 végén volt 121 rendes és 36 vidéki tagja. A csabai polgári kör alakult az 1863. évben, 1878 végén volt 188 rendes és 10 foglalkozó tagja. A csabai népbank keletkezett az 1868. évben, van 1500 egész és 500 félrészvényes tagja. A csabai takarékpénztár keletkezett az 1872. évben, van 1600 részvényes tagja. A csabai kisdedvédőegylet alakult az 1874. évben, van 9 alapító, 75 pártoló és 49 rendes tagja. A csabai izraelita nőegylet alakult az 1878. évben, van 72 rendes tagja. A csabai nőképzőtársulat alakult az 1872. évben, van 17 alapító, 54 pártoló és 111 rendes tagja.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 13., VI. évf. 32. szám)
1878-ban Csabán az evangélikus egyház szertartása szerint 268 házasság köttetett. Ezek közül leány hajadonnal 206; özvegy özveggyel 50; özvegyember hajadonnal 8; özvegyasszony legénnyel 3. Elvált férfi özvegyasszonnyal 1 kelt össze.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 13., VI. évf. 32. szám)
— A b.-csabai polgári leányiskolát Csaba városa fogja átvenni. Ez ügyben a község részéről most folynak a tárgyalások. Ezen iskolába jelenleg 64 leány jár.
— A csabai evangélikus egyháznak van jelenleg 18 iskolája ugyanannyi tanítóval ellátva. Ebből 16 a városban, 2 a szőlőkből alakult külvárosban. Ezen iskolákba jár 1165 fiú és 1204 leány. Van még az ev. egyháznak 6 tanyai iskolája a határ különféle részeiben, melyek mindegyikébe 35-50 gyermek jár. A római katolikus egyháznak van 4 iskolája ugyanannyi tanítóval. Ezen iskolákba jár összesen 280 fiú és 233 leány. A görögkeleti egyháznak egy iskolája van 1 tanítóval, melybe 34 gyermek jár, ebből 20 fiú, 14 leány. Az izraelita felekezetnek van egy közös iskolája, melyben 3 tanító külön osztályokban foglalkozik. A három osztályba jár összesen 180 gyermek, ebből fiú 97, leány 83.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 8., VI. évf. 30. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007
• Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993
• Forray R. Katalin: Békéscsaba iskolaszerkezete és fejlődésének kilátásai. Budapest : Oktatáskutató Int., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974
A b.-csabai csolnakázóegylet hajói kijavítva, kifestve a vízen vannak. Rajtuk már f. hó 4-én egy víg társaság kirándulást óhajtott rendezni, azonban ‒ ember tervez, Isten végez ‒ tervüket megsemmisítette, bizonyosan egy szép asszony átka folytán, hogy nőket nem akartak magukkal vinni, az idő. Az ég csatornái úgy megeredtek, hogy a földieket színig betöltötték annyira, hogy az utcákon is lehetett volna szandolinozni.
(Békésmegyei Lapok, 1879. április 6., I. évf. 2. szám)
