Csaba város képviselő-testülete régebben elhatározta, hogy a Körösön (így szeretjük nevezni az Élővíz-csatornát), a Széchenyi liget bejárása mellett, ott, ahol a gyönyörű nyárfaallé kezdődik, a rozzant régi, dísztelen fahíd helyett csinos vashidat fog építtetni. Volt alkalmunk látni a Sztraka Ernő városi mérnök által készített szép tervet, s mondhatjuk, hogy e híd létesítésével nemcsak a különben is szép tájrészlet nyer csínban, hanem az egész városnak is becsületére válik, s egyik nevezetességét fogja képezni. A híd költségvetése 5000 forintra van téve. — Elismerésre méltó a városnak ez új áldozata, melyet szépítési célból tesz!
(Békésmegyei Lapok, 1879. június 22., I. évf. 24. szám)
Címke: 1879
Csapadékvíz
A megyei közigazgatási bizottságnak f. hó 9-én tartott gyűlésén B.-Csaba város belterületének a csapadékvizek levezetése tárgyában Sztraka Ernő mérnök által készített műszaki okmányokat, és a költségvetést bemutató szolgabírói jelentést is tárgyalták. A terv két részre oszlik. Az első rész a város belterületén a vízvezetékek megállapításával, az utcák talajának rendbe hozásával és domborításával foglalkozik. A második rész a szikes laposok és állóvíz feltöltését tárgyalja. Egyelőre csak az első részt tartja kivihetőnek, a másodikat a nagy költség miatt nem, de kilátásba helyezi. A csabai elöljáróság ennek folytán utasíttatik, hogy az első részt többévi felosztás mellett eszközöltesse.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 12., VI. évf. 56. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
Meghalt Polner Lajos
Megyei közéletünknek egyik legismertebb alakja, Polner Lajos, a megyei törvényhatóság, a közigazgatási bizottság és B.-Csaba város képviselő-testületének tagja, vasárnap, f. hó 8-án, kétheti betegség után, tevékeny életének 65. évében meghalt. A Bach-korszak alatt főszolgabírója volt a csabai járásnak. Ritka szorgalom és takarékosság által nagy vagyonra és szép társadalmi állásra tett szert. Béke lengjen hamvai fölött!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 10., VI. évf. 55. szám)
Feloszlott a páholy?
A b.-csabai Béke című szabadkőműves-páholy hallomás szerint feloszlott. Annyi bizonyos, hogy helye, lakása nincsen, hol ez idő szerint „munkáját” végezné. Ha igaz is lenne, hogy végleg feloszlott, mit azonban nem említünk tényként, maradandó emléke fog lenni a b.-csabai polgári leányiskolában, melyet elsősorban e páholy létesített.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 1., VI. évf. 52. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Győr : Tarandus Kiadó, 2012
• Balassa József: A szabadkőművesség története. Budapest : Média Kiadó, 1990
• Benedek Szabolcs: A szabadkőművesség eredete : a hermetikus hagyományoktól az első nagypáholyig. Budapest : Pont Kiadó, 2006
• Harwood, Jeremy: A szabadkőművesség : a szabadkőművesek testvériségének ezeréves története gazdagon illusztrálva, szokások és szertartások, jelek és jelképek az ókori előzményektől napjainkig. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010
• Jászberényi József: A magyarországi szabadkőművesség története. Budapest : PrintXBudavár Kiadó, 2005
• Nagy Zsuzsa, L.: Szabadkőművesek. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1988
• Wilmshurst, Walter Leslie: A szabadkőművesség filozófiája. Miskolc : Hermit Könyvkiadó, 2004
• Wirth, Oswald: A szabadkőművesség okkult szimbólumai. Budapest : Édesviz Kiadó, 1998
Nem szép látvány
A b.-csabai rendőrség figyelmébe ajánljuk azt, hogy a vasútra ki- és bejáró közönség érdekeben tiltaná el a vasúti állomás előtti s a Kakas korcsma közötti téren a sertéseknek az ottani állóvízben való fürösztését és legeltetését. — Több helybeli lakos és a vidékiek is panaszkodnak aziránt, hogy éppen azon ponton, ahol a vonatok megérkezésekor legtöbb közönség közlekedik, olyan romlott és egészségtelen a levegő, hogy alig lehet kiállani, míg ott az ember keresztülhatol; ezen rossz levegő pedig onnan ered, hogy a sertésfürösztés által az ottani posványos állóvíz felkavartatván, az abból származott kigőzölgés folytán a levegő megromlik, és nagyon könnyen kártékonnyá válhatik az egészségre is. De ezenkívül is azon ponton nem szép látvány sertések fürösztését szemlélni.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. május 27., VI. évf. 50. szám)
Hectograph
Csaba városi tanácsa kísérletet tőn egy új találmányú, úgynevezett „hectograph” géppel, mellyel a kézírásokat, nyugtatványokat, idézőjegyeket, leveleket, bizonyítványokat stb. igen könnyűszerrel lehet sokszorosítani, mire a községeknek különösen nagy szükségük van. A tanács, meggyőződvén a gép célszerűségéről, annak megvételét elhatározta. Ára csak 10 forint. Ajánljuk más községeknek is. Megjegyezzük, hogy a „hectograph” nálunk oly hódításokat tesz, miszerint tömeges megrendelések történnek rá mindennemű hivatalok és irodák számára.
(Békésmegyei Lapok, 1879. május 25., I. évf. 16. szám)
Járdák Csabán
Járdákat fog Csaba városa több utcában készíttetni, ahol eddig csak pallók voltak: egyelőre a Szarvasi úton, a katolikus iskolától a város széléig. Ezúttal a Széchenyi ligetben, a kaputól a vendéglőig, a gyalogút kavicsos homok és cementtel való kitöltését is elhatározta a városi tanács.
(Békésmegyei Lapok, 1879. május 22., I. évf. 15. szám)
Szökés
Az a hír terjedt el, hogy a városunkban lévő állatseregletből egy oroszlány megszökött, már egy Nimród csavarta is a golyót a patronba, midőn a hír valótlansága bebizonyult, ui. nem orosz-, hanem magyar leány volt, s nem is szökött, hanem megszöktették. Az a hír azonban való, hogy az állatseregletből egy majom kiszabadult.
(Békésmegyei Lapok, 1879. május 15., I. évf. 13. szám)
Közgyűlés
Az átveendő csabai leányiskola ügyében jelenti a küldöttség, hogy az átveendő vagyon értéke a 20.000 forintra becsült iskolaépülettel együtt 29.200 forint, az átveendő adósság 19.700 forint, a várható évi jövedelem 4600 forint, évi kiadás 5520 forint volna, tehát így a várost terhelné 920 forintnyi összeg. Az átvétel 19 szóval 16 ellenében elhatároztatott, de a következő feltételek alatt: 1) Bizton számít a 3000 forintnyi évi kormánysegélyre, 2) ha egyelőre felmentetik egy polgári fiúiskola felállításának terhe alól, 3) ha az átveendő 11%-os adósság más olcsóbb adóssággal kicseréltetik, ti. ha az árvapénztárból kapja a pénzt. A város tulajdonjogába lép a nőképző társulat vagyonának, és ez a belügyekbe is minden befolyását elveszti.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. május 11., VI. évf. 43. szám)
A királyi pár ezüstmenyegzője
Őfelségeik boldog házasságának 25 éves évfordulóját a b.-csabai egyházak mind istentisztelettel ünnepelték meg. Reggel 7 órakor az evangélikus egyház tartotta meg ünnepélyét egyszerűen, csupán saját híveire szorítkozva. Nt. Haan Lajos lelkész úr alkalmi beszédet tartott, s buzgó imát bocsátott az ég urához őfelségeikért. — Utána 9 órakor nagy ünnepélyességgel mindenféle hivatalos testület részvétele mellett kezdődött a katolikus templomban a szentmise, ft. Péky Antal plébános úr által vezetve. — 10 órakor az izraelita templomban volt buzgólkodás a Szózat és a Himnusz eléneklése, alkalmi beszéd és zsoltár olvasása mellett. — Végül pedig 11 órakor a görögkeletiek templomában végeztetett ft. Nika Demeter lelkész úr által az ünnepélyes isteni szolgálat. A katolikus és a görögkeleti templomban a katonaság is jelen volt teljes díszben.
(Békésmegyei Lapok, 1879. április 27., I. évf. 8. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Des Cars, Jean: Ferenc József és Sisi : kötelesség és lázadás. Budapest : Helikon, 2019
• Des Cars, Jean: Sisi avagy A végzet. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001
• Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Budapest : Pannonica Kiadó, 1999
• Herre, Franz: Ferenc József élete és kora. Budapest : Magyar Könyvklub, 2000
• Janetschek, Ottokar: Ferenc József : egy legendás uralkodó regényes élete. Budapest : Pesti Szalon, 1996
• Meighörner, Jeannine: Sissi Tirolban : végzetes napok. Budapest : K.u.K. Kiadó, 2017
• Nemere István: Ferenc József magánélete. Budapest : Anno Kiadó, 2001
• Pataki, Allison: Sissi : a birodalom úrnője. Budapest : Helikon, 2017
• Pataki, Allison: Sissi : az ifjú császárné. Budapest : Helikon, 2015
• Somogyi Éva: Ferenc József. Budapest : Gondolat, 1989
