Kategória: Békésmegyei Közlöny 1879

Tarthatatlan rendelet

A b.-csabai szolgabírói hivatal a korcsmák zárhatáridejét meghatározó rendeletének üdvös hatása már is észlelhető, mert a fiatal legények és leányok délelőtt a korcsma helyett templomba járnak, kihágások kevesebb számmal fordulnak elő, s mi szinte meg nem vetendő, a békés polgárok álmát nem zavarja 10 óra után is a lebujokban eddig cincogni szokott muzsikaszóféle. De minden jónak megvan a maga rossz oldala is. Ugyanis tarthatatlannak bizonyult be a gyakorlati életben az illető rendszabálynak B.-Csaba egyetlenegy nyilvános, kerti mulatóhelyére, a Széchényi ligetre nézve fenntartása. Ez ugyanis nem korcsma, hanem szabad ég alatti tér, ahová mennek a napi munka után üdülni, friss levegőt szívni. A friss levegő szívását pedig nem lehet korlátolni, ha az ember amellett eszik és iszik is véletlenül. Nem is tudunk rá példát, hogy a szabad ég alatti mulatozás, a szabadban létele egy városi közönségnek valahol záridőhöz volna kötve, mert hisz egy kertet nem is lehet tulajdonképen elzárni. Úgy hisszük tehát, hogy B.-Csaba város intelligens közönségének ‒ hozzáértve az értelmesebb földműveseket is ‒ óhaját fejezzük ki, ha arra kérjük a szolgabíró urat, hogy ezen nem korcsmai, de szabad ég alatti tért a zárhatáridő terhe alól feloldani szíveskedjék.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 15., VI. évf. 70. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016
• Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005

Ligeti mulatság - Jankó János rajza
Forrás: Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016. 22. p.
 

Népmozgalmi kimutatás

1879. április 1-től június hó végéig született összesen 301, fiú 145, leány 156; ezek közt volt törvénytelen 11, ikrek 2 esetben. Házasult 93 pár. A halottak száma 253, férfi 136, nő 117; az életkort tekintve 0‒1 évig 92, 1‒5-ig 51, 5‒10-ig 17, 10‒20-ig 12, 20‒30-ig 10, 30‒40-ig 11, 40‒50-ig 10, 50‒60-ig 15, 60‒70-ig 18, 70‒80-ig 17.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 8., VI. évf. 67. szám)

Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
 

Országos vásár

A csabai országos vásár nagy hőség és óriási por közepette véget ért. Az elsőn igyekezett magán segíteni a közönség hideg sör élvezete által, a korcsmárosok nem csekély örömére; egy napon, vasárnap, csak a Micskó-féle sörcsarnokban 50 hordóval fogyasztva el. Az utóbbin nem tudott vagy talán nem akart segíteni, mert esteli 8 óra körül sokakat láttunk céltalanul bolygani a portengerben, nem jutva eszükbe, hogy pár száz lépésnyire a Széchényi ligetben üde friss levegőt szívhatnak. Általában kevesen járnak ki a kedves ligetbe, melyet már méltán nem egy nagyvárosi megirigyelt a csabaiaktól.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 1., VI. évf. 64. szám)

 

Iskolai értesítő

A b.-csabai leányiskola ez idei értesítőjéből a következő érdekesebb adatokat közöljük. A nőképző társulatnak, mely az iskolát fenntartja, van most 16 alapító, 116 rendes és 54 rendkívüli tagja. A tanítótestület a következő: Donner Lajos igazgató, Gajdács Pál, Radics Elek, Szarcsevits Betti, Névery Aurél és Scheiber Márton (a két utóbbi hitoktató). — Növendék volt az idén az I. osztályban 8, a II.-ban 26, a III.-ban 14, a IV.-ben, 13, összesen 61. — Pénzbeli adományok befolytak ez évben 6494 forint 51 korona, mely összeg közt a közoktatási minisztérium 6000 forintja szerepel. Az összes fizetnivaló, mely eddig 45 forint volt, mind a négy osztályban 25 forintra szállíttatik le jövőre. Nőképző társulati tagok egy gyermekük után 10 forinttal kevesebbet fizetnek.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 29., VI. évf. 63. szám)

 

Csapadékvíz

A megyei közigazgatási bizottságnak f. hó 9-én tartott gyűlésén B.-Csaba város belterületének a csapadékvizek levezetése tárgyában Sztraka Ernő mérnök által készített műszaki okmányokat, és a költségvetést bemutató szolgabírói jelentést is tárgyalták. A terv két részre oszlik. Az első rész a város belterületén a vízvezetékek megállapításával, az utcák talajának rendbe hozásával és domborításával foglalkozik. A második rész a szikes laposok és állóvíz feltöltését tárgyalja. Egyelőre csak az első részt tartja kivihetőnek, a másodikat a nagy költség miatt nem, de kilátásba helyezi. A csabai elöljáróság ennek folytán utasíttatik, hogy az első részt többévi felosztás mellett eszközöltesse.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 12., VI. évf. 56. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993

 

Meghalt Polner Lajos

Megyei közéletünknek egyik legismertebb alakja, Polner Lajos, a megyei törvényhatóság, a közigazgatási bizottság és B.-Csaba város képviselő-testületének tagja, vasárnap, f. hó 8-án, kétheti betegség után, tevékeny életének 65. évében meghalt. A Bach-korszak alatt főszolgabírója volt a csabai járásnak. Ritka szorgalom és takarékosság által nagy vagyonra és szép társadalmi állásra tett szert. Béke lengjen hamvai fölött!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 10., VI. évf. 55. szám)

Polner Lajos gyászjelentése
Forrás: Békés Megyei Közlöny, 6. évf. 56. szám (1879. június 12.) 3. p.
 

Feloszlott a páholy?

A b.-csabai Béke című szabadkőműves-páholy hallomás szerint feloszlott. Annyi bizonyos, hogy helye, lakása nincsen, hol ez idő szerint „munkáját” végezné. Ha igaz is lenne, hogy végleg feloszlott, mit azonban nem említünk tényként, maradandó emléke fog lenni a b.-csabai polgári leányiskolában, melyet elsősorban e páholy létesített.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. június 1., VI. évf. 52. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Győr : Tarandus Kiadó, 2012
• Balassa József: A szabadkőművesség története. Budapest : Média Kiadó, 1990
• Benedek Szabolcs: A szabadkőművesség eredete : a hermetikus hagyományoktól az első nagypáholyig. Budapest : Pont Kiadó, 2006
• Harwood, Jeremy: A szabadkőművesség : a szabadkőművesek testvériségének ezeréves története gazdagon illusztrálva, szokások és szertartások, jelek és jelképek az ókori előzményektől napjainkig. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010
• Jászberényi József: A magyarországi szabadkőművesség története. Budapest : PrintXBudavár Kiadó, 2005
• Nagy Zsuzsa, L.: Szabadkőművesek. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1988
• Wilmshurst, Walter Leslie: A szabadkőművesség filozófiája. Miskolc : Hermit Könyvkiadó, 2004
• Wirth, Oswald: A szabadkőművesség okkult szimbólumai. Budapest : Édesviz Kiadó, 1998

 

Nem szép látvány

A b.-csabai rendőrség figyelmébe ajánljuk azt, hogy a vasútra ki- és bejáró közönség érdekeben tiltaná el a vasúti állomás előtti s a Kakas korcsma közötti téren a sertéseknek az ottani állóvízben való fürösztését és legeltetését. — Több helybeli lakos és a vidékiek is panaszkodnak aziránt, hogy éppen azon ponton, ahol a vonatok megérkezésekor legtöbb közönség közlekedik, olyan romlott és egészségtelen a levegő, hogy alig lehet kiállani, míg ott az ember keresztülhatol; ezen rossz levegő pedig onnan ered, hogy a sertésfürösztés által az ottani posványos állóvíz felkavartatván, az abból származott kigőzölgés folytán a levegő megromlik, és nagyon könnyen kártékonnyá válhatik az egészségre is. De ezenkívül is azon ponton nem szép látvány sertések fürösztését szemlélni.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. május 27., VI. évf. 50. szám)

 

Közgyűlés

Az átveendő csabai leányiskola ügyében jelenti a küldöttség, hogy az átveendő vagyon értéke a 20.000 forintra becsült iskolaépülettel együtt 29.200 forint, az átveendő adósság 19.700 forint, a várható évi jövedelem 4600 forint, évi kiadás 5520 forint volna, tehát így a várost terhelné 920 forintnyi összeg. Az átvétel 19 szóval 16 ellenében elhatároztatott, de a következő feltételek alatt: 1) Bizton számít a 3000 forintnyi évi kormánysegélyre, 2) ha egyelőre felmentetik egy polgári fiúiskola felállításának terhe alól, 3) ha az átveendő 11%-os adósság más olcsóbb adóssággal kicseréltetik, ti. ha az árvapénztárból kapja a pénzt. A város tulajdonjogába lép a nőképző társulat vagyonának, és ez a belügyekbe is minden befolyását elveszti.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. május 11., VI. évf. 43. szám)

 

Csabai társadalmi és pénzintézetek

A csabai kaszinóegylet először az 1844., később az 1857. évben alakult, 1878 végén volt 121 rendes és 36 vidéki tagja. A csabai polgári kör alakult az 1863. évben, 1878 végén volt 188 rendes és 10 foglalkozó tagja. A csabai népbank keletkezett az 1868. évben, van 1500 egész és 500 félrészvényes tagja. A csabai takarékpénztár keletkezett az 1872. évben, van 1600 részvényes tagja. A csabai kisdedvédőegylet alakult az 1874. évben, van 9 alapító, 75 pártoló és 49 rendes tagja. A csabai izraelita nőegylet alakult az 1878. évben, van 72 rendes tagja. A csabai nőképzőtársulat alakult az 1872. évben, van 17 alapító, 54 pártoló és 111 rendes tagja.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 13., VI. évf. 32. szám)