Békésmegyei Közlöny 1879 – Oldal 4

Petőfi első „alkotása”

Réthy László volt csabai leányneveldei tanár, lapunk Plútó nevű volt munkatársa, a Magyarország tárcájában Horváth Károly szarvasi néptanítónak elbeszélése alapján a következőket adja elő: «Kicsengettek az óráról ‒ úgymond ‒ s szaladtunk ki az udvarra, hogy az óraközt kedvünkre töltsük. Az iskola udvarába egy silány formájú kis kutya vetődött, melyet én kergetni kezdtem, a gyámoltalan állat nagy ijedve menekült előlem, de én utána eredve, egy zugba szorítottam az osztály ablakából kinéző társak nagy mulatságára. Petrovics Sándor, ki az osztályszobában maradt, a künn történő eseményeket hallva, irónnal latin könyvem szélére e hangsúlyos sort rögtönözte a megfelelő hanglábak felrakásával: „Kis Kari, kerget kurta kutyát kint.” Mikor helyem újra elfoglaltam, ott láttam e sort, s ráismertem Sándor kézírására. Ez volt Petőfi első „alkotása.”»
(Békésmegyei Közlöny, 1879. február 20., VI. évf. 15. szám)

Petőfi Sándor állítólagos arcképe 12 éves korában — Forrás: Petőfi-album : adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról. Budapest : Pesti Napló, 1907. 13. p.

A kaszinóbál és folytatása

— A b.-csabai kaszinóbál reggeli 7 órakor ért véget. A rendezőség osztatlan elismerést érdemel önzetlen buzgóságáért, mellyel mindent elkövetett, hogy e mulatság a hajdani csabai elitbálok jó hírnevének megfeleljen. Csak egyben számította el magát. Abban, hogy sem a társalgótermet, sem az étkezőhelyet kellőleg nem fűttette. Ez utóbbiban szibériai hidegség uralkodott. De az étkezés körüli kiszolgáltatásnál is bábeli zavar uralkodott, és sokan éppen nem kaptak enni- vagy innivalót. Mi a bál jövedelmét illeti, az, mint halljuk, a roppant látogatottság dacára kevesebb a semminél, azaz deficit.
— A b.-csabai kaszinóbálnak másnap, 13-án este igen eredeti folytatása volt. A b.-csabai közbirtokosság tisztsége ugyanis a többnyire földművesekből álló közbirtokosság tagjainak és családjainak mutatta be zeneszó és teljes kivilágítás mellett a kész vigadói nagytermet. A vagyonos gazdák, gazdánék, legények és leányok oly otthonosan mozogtak a fényes parkettes termekben, mintha teljes életükben ilyenben lettek volna. A tánc éjféli 12 óráig folyt a legfesztelenebb jókedvben.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. február 16., VI. évf. 14. szám)

Táncterem — Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.

Fonográf Csabán

Az Edison-féle fonográf (hangíró) egy eredeti példánya mutattatik Csabán a Fiume vendéglőben. Tegnap a helybeli algimnázium tanári kara és az iskolás gyermekek tekintették meg ingyen, ma délutáni 4 órakor belépti díj mellett lesz megtekinthető. Alkalmunk volt látni és hallani. Valóbán diadala a mechanikának. Bármely dallamot, kissé fátyolozottan, de máskülönben érthetően állandósít. A tudni vágyó nem fogja elmulasztani megtekintését.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. február 2., VI. évf. 10. szám)

Edison elektromos fonográfja előtt. Forrás: Vasárnapi Ujság, 54. évf. 9. szám (1907. március 3.)

Az evangélikusok hírei

— A b.-csabai evangélikus egyházban született a lefolyt évben 1390, tehát az előző évnél 34-gyel kevesebb; meghalt 1123, tehát az előző évnél 333-mal több; ami 265, vagyis az előző évnél 369-cel kisebb szaporulatot mutat. Eskettetett 268 pár, tehát az előző évnél 23 párral több. A szülöttek között ikrek tíz, hármas egy ízben fordultak elő.
— A b.-csabai evangélikus egyház az új évvel nagy dolgot mozgat, nagytemplomát akarja ti. kívül-belül tetemes áldozatra készen renoválni. Halmay építész urnák e célból benyújtott tervezete valódi remekmű; méltó rá, hogy az egyháztagokat osztatlan lelkesedéssel töltse el annak végrehajtására. A kiküldött bizottság feladata a 30.000 forintot meghaladó költséget megvizsgálni, fedezésére forrásokat nyitni, pedig halogatás nélkül, hogy a munka még e tavasszal megkezdhető legyen. Aki ismeri áldozatkészségét a csabai népnek, hol templomról van szó, előre is örül a gyönyörű monumentális műnek, mellyel városunk, megyénk rövid idő alatt ismét gyarapodni fog.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 12., VI. évf. 4. szám)

A nagytemplom homlokzata — Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 265. p.

Közvilágítás

Nem tudjuk elképzelni magunknak, ha esetleg esti órákban visz végzetünk a csabai síkos-havas utcákra, vajon miért álldogálnak ott a járda szélén a különben egyáltalán nem utcai díszül alkalmazott lámpák, ha olyankor sincsenek meggyújtva, midőn az ég szürke havas felhőkkel van borítva, s a holdbeli világító társulat legjobb akarattal sem felelhet meg hivatásának. Óhajtandó, hogy a lámpagyújtogatók ‒ ha tőlük függ a csabai világítás minősége ‒ gondosabban járjanak el dolgukban, és mentsék meg a járókelőt attól a kényszerűségtől, hogy botorkálva, lépésről lépésre legyen kénytelen tudomást venni arról, hogy merre jár?
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 10., VI. évf. 3. szám)

Utcai gázlámpa — Forrás: Tolnai Új Világlexikon 10. Lak-Mag. Budapest : Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Részv.-társ., 1928

Farsang

Hej sok szép hölgynek volt panasza a tavalyi farsangra, mert rövid volt; bezzeg hosszú lesz az idei. Lesz az idén aratása a fodrászok, szabók, táncmesterek, fiákereseknek, szóval mindazoknak, kiknek „évadjuk” a farsang. Adja az ég, hogy mindazon remények teljesedésbe menjenek ez idén, mik a tavalyiban meghiúsultak. Ez az év úgysem szökőesztendő, s van remény, hogy kedves hölgyeinktől az imádók nem fognak megszökni, sőt reméljük, hogy az idei farsang annyira összekapcsolja őket, miszerint a jövő farsang több kedves hölgyön főkötőt kénytelen örömkönnyes szemeivel megpillantani.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 10., VI. évf. 3. szám)

Könyvismertetés

Előttünk fekszik a Protestáns teológiai könyvtár IX. kötete, melynek címe: Nagy papok életrajzai. A könyv öt életrajzot tartalmaz. Minket Békés megyeieket azonban közelebbről ezek közül kettő érdekel, ti. Székács József életrajza Győry Vilmostól és Szeberényi János selmeci lelkészé s bányakerületi szuperintendensé dr. Szeberényi Gusztáv szuperintendens és b.-csabai lelkésztől. Mindkettő oly kedves, vonzó, tanulságos olvasmány, hogy a könyvet kezünkből le nem tettük addig, míg végig nem olvastuk. Különösen érdekes Szeberényi életrajzában az, mily sok szenvedéssel, nélkülözéssel kellett az akkori sokkal sanyarúbb időben a szegény, magára hagyatott fiúnak megküzdenie, míg az iskolákat végigjárta, továbbá az ő irodalmi munkálkodása, püspöki látogatásai, a selmeci főiskola körül szerzett érdemei, legkivált pedig az ő hazafias, bátor magaviselete az emlékezetes 1848/49. években, mely miatt a forradalom után bebörtönöztetett, halálra ítéltetett, később húszévi börtönre ítéltetett, majd amnesztiáltatott. Üdvözöljük főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv urat a magyar irodalom terén. Adja Isten, hogy még több hasonló jeles műve gazdagítsa a magyar irodalmat!
(Békésmegyei Közlöny, 1879. január 10., VI. évf. 3. szám)

Nagy papok életrajza c. kötet címoldala — Forrás: Google Books