A Békés Megyei Könyvtár helyismereti Wordpress honlapja
A húsvéti locsolózás mégsem ment ki a szokásból, úr és nem úr egyképpen megtartja, hódol a szokásnak; pár évvel ezelőtt iszonyú harcok közt folyt a locsolózás, úgyhogy nemegyszer esett emberélet is áldozatul ‒ de most „nyugodtan foly a rózsavíz”, s megelégszik a legény egy piros tojással, s olykor egy ‒ csókkal.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. április 5., IV. évf. 27. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Húsvét régi képeslapokon. Bev.: Egri János. Budapest : Terra : Kossuth Nyomda, 1987
Sztampa Bertalan cukrász kiszámította,
hogy Csabán e böjt évadjában 240.000 tojás fogyasztatott;
szomorúan konstatálja, hogy aprójószágaink mennyiségéhez
képest a húsvéti ünnepekre a tojás kevés, s így drága lesz. E
körülmény figyelembevételével Sztampa úr boltját berendezte
elegáns húsvéti ajándékoknak megfelelő cukortojásokkal,
ajánlva azokat az öntözők figyelmébe.
(Békésmegyei
Közlöny, 1877. március 29., IV. évf. 25. szám)
Rómából már útban van Haan Antal
csabai festőművészünk a kormány által megrendelt La Disputa,
Rafael vatikáni falképének másolata, mely a múzeumnak birtokában
levő Az athéni iskolának a társképe lesz. Haan Antal maga pár
nap óta Pesten időzik, maga akarván festményét átadni, melyet
előbb küldött el, mintsem elutazott volna, de mely mai napig sem
érkezett meg Budapestre.
(Békésmegyei
Közlöny, 1877. március 25., IV. évf. 24. szám)
A Békés megyei tanítóegyesület csabai fiókja március 8-án rendes havi ülést tartott, melynek tárgyait az apróbb egyesületi ügyeken kívül két előadás képezte. Az első Zsilinszky Endre egyesületi elnök székfoglaló beszéde volt, melyben a b.-csabai tanítóegyesület történetét adta elő, annak keletkezésétől megszűnéséig, vagyis a megyei tanítóegyesületnek a múlt nyáron általa lett megalkotásáig s az abba való beleolvadásáig. A másik előadást Szomora Tivadar ev. tanító tartotta azon okokról, melyek itt helyben a tanítás sikerét leginkább akadályozzák a tanító hibáján s az iskolán kívül. Szerinte az akadályok: a szülők közönye gyermekeik nevelése, az iskola, tanító s egyes tantárgyak (természetrajz) iránt; továbbá a gyermekek gyakori ok nélküli mulasztása, végre a rossz társaságok, melyektől a gyermeket nem óvják a szülök. E bajok orvoslására legjobb szernek a népkönyvtárakat, melyek a tudvágyat ébresztenék, a szülőkkel való érintkezést, amely a tanító és szüle közti viszonyt bensőbbé teheti, végre a szigorúbb felsőbb felügyeletet, mely nélkül a tanító minden erőlködése haszontalan, ajánlja. Mások több bajt és orvoslatot is felemlítettek, s a vita igen élénk volt.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. március 18., IV. évf. 22. szám)
A csabai polgári kör mint rendesen az idén is megünneplé március 15-ét közvacsorával, melyen igen szép hazafias szellemű pohárköszöntéseket mondottak, melyeknek tartalma ment volt minden túlzástól, és a nemzet jogos és teljesíthető kívánságai hangoztattak csak.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. március 18., IV. évf. 22. szám)
A csabai nagyvásár pénteken vette kezdetét, mint közönségesen esővel beköszöntve. Valóban szánalomra méltó nézni, a köznép hogy hajtja be az eső és térdig érő sár dacára lábasjószágát, hogy gázol térdig a pocsolyában, csakhogy túladjon rajta, és hátralékos adóit megfizethesse. No de „megvirrad még valaha, nem lesz mindég éjszaka”, illetve sár!
(Békésmegyei Közlöny, 1877. február 25., IV. évf. 16. szám)
Varságh János fővárosi és udvari fényképész urnák azon b.-csabai népviseleti képei, melyek közül egy nemrég a Vasárnapi Újságban is megjelent, méltó feltűnést okoznak a fővárosban. Vajon nem volna-e jó ezen képeknek egy sorozatát a Békés megyei múzeum számára megszerezni? Úgy emlékezünk, hogy a mívelődéstörténelmi társulat egyik feladatát az is képezi, hogy a nép szokásait képekben is megörökítse.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. február 15., IV. évf. 13. szám)
Egy szegény ember azzal lépett be egy boltba, mely előtt postai gyűjtőszekrény volt alkalmazva, hogy a posta ott van-e? Ott künn, ahol a szekrény van, volt a válasz. Kiment az ember, s bekiált a szekrény nyílásán: „Dicsértessék az Úr! Itt küldök a fiamnak egy ezüstforintot, szolgáltassák a kezéhez mielébb… Isten áldja meg.” Bedobta a forintot, s nyugodtan távozott. Hogy mi lett a forinttal, arról hallgat a krónika.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. február 4., IV. évf. 10. szám)
A Csabai Kereskedelmi és Hitelbank, melyhez annyi alapos reményt kötöttünk mi gazdák, közelebb tartott évi gyűlésén a likvidációt elvben kimondván az efelett végleg határozó gyűlés egybehívását elhatározta. Volt ok nem egy, mely e szegény intézet életének megrövidítésére hatott, de sikerületlenségének fő oka az volt, hogy csekély tőkével alakult, s működését aránytalan rendes kiadás terhelte, a múlt évben például bevétele volt 7000 forint, kiadása 12.000 forint. A deficit közt egyébiránt bizonyos terményapadások is szerepelnek 1000 forintban, mely apadás kérdését a legszorgosabb vizsgálódás se bírta úgy megoldani, hogy akár indokoltsága, akár valamely hűtlenkedés konstatálható lett volna, s tehát fenn kellett annak maradni a részvényesek nem kis bosszúságára. További vizsgálatot hosszas tanácskozás után a gyűlés elvégre is mint célra nem vezetőt feleslegesnek ítélt, elfogadta a helyzetet úgy, amint az elébe terjesztetett végzetes számokban. Szóval ezen intézet, melynek célja üdvös, élete hosszú betegség volt, maholnap pályáját befejezi, s életével annyit tett, hogy hasonló új intézet létesítése előtt az ajtót hosszú időre bezárta.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. február 22., IV. évf. 15. szám)
A b.-csabai tanítóegylet f. hó 18-án tartotta utolsó ülését. Az elnök zárbeszédében elmondá, hogy a múlt évben a tagok száma 24 volt, hogy 10 gyűlés tartatott, 13 munka olvastatott fel és képezte vita tárgyát. A népiskolai takarékpénztárak és kézimunka-tanítás kérdéseiben az ellenzők sorába állott. A tanügyi lapirodalomról az idén nem tétettek jelentések, gyakorlati előadások tartása is elmaradt. De nagy tevékenységet fejtett ki az egylet a Békés megyei tanítóegyesület felállításában. Ezen jelentés felolvasása után a csabai egylet kimondá feloszlását, s egyúttal újra megalakult mint a megyei egyesület fiókja. A megyei egylet igazgatóbizottmánya által ajánlott rendtartási szabályokat megvitatta és kevés változtatással magáévá tette. Elnöknek Zsilinszky Endre polgári leányiskolai igazgató, jegyzőnek Kesjár Márton, pénz- és könyvtárnoknak Uhrin Pál tanítók választattak meg.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 28., IV. évf. 8. szám)