Békésmegyei Közlöny – Csabai szemelvények

Népmozgalmi kimutatás

— Az elmúlt 1881. esztendőben a b.-csabai ev. egyházban született fiúnemű 749, nőnemű 683, összesen 1422; ezek közt ikrek 16, halva született 56, nem törvényes 28. Meghalt fiúnemű 646, nőnemű 673, összesen 1319. Szaporodott az egyház 103 lélekkel. Eskettetett nőtlen 237, özvegy 57, összesen 294 pár. Lélekszám az egyházban 27.194.
— Januárban született összesen 134, fiúnemű 71, nőnemű 63; ezek közt halva született 2, törvénytelen 4. Meghalt összesen 114, fiúnemű 59, nőnemű 55; korra nézve: 0‒1 évig 21, 1‒5-ig 24, 5‒20-ig 29, 20‒30-ig 3, 30‒40-ig 6, 40‒60-ig 11, 60‒80-ig 10. A születések száma így 20-szal múlja felül az elhaltakét.
(Békésmegyei Közlöny, 1882. február 5., IX. évf. 16. szám; 1882. február 16., IX. évf. 21. szám)

Precíziós mérleg — Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)

Óriási kazán

Csütörtökön egy óriási kazánt szállítottak a csabai indóháztól a jó nevű Rosenthal-féle első csabai gőzmalomba. A szörnyeteg beszállítása, habár 40 ló volt befogva, majdnem egész napig tartott; képzelhetni, mennyi bámulója akadt a világ e csodájának!
(Békésmegyei Közlöny, 1882. február 5., IX. évf. 16. szám)

Bcs. első gőzmalom — Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Pataky László: Az István malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évf., 1. szám (1974)
• Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961

Szegények háza

A csabai kórházban berendezett szegények házában ez idő szerint összesen 52 egyén ápoltatik és ruháztatik közköltségen, éspedig 21 férfi, 15 nő és 16 gyermek. Ezen ápoltak csabai illetőségű, részint elaggott és részint elnyomorodott kereset nélküli egyének, akiknek egyáltalában vagy nincsen, vagy ha van is hozzátartozójuk, de azok tartására nem kötelezhetők.
(Békésmegyei Közlöny, 1882. január 17., IX. évf. 8. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A Réthy Pál Kórház monográfiája. Szerk.: Nédó Erika. Békéscsaba : Réthy Pál Kórház-Rendelőint., 2010
• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930. 65–66. p.
• Bende Albert: A b.-csabai városi kórház és szegénygyámoldának történeti vázlata. In: Békés, 4. évf. 15. szám (1875. április 11.) 2. p.
• Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig… A békéscsabai kórház története. In: Békési Élet, 9. évf. 2. szám (1974) 187–200. p.
• Sonkoly Kálmán: Szemelvények a békéscsabai kórház és szegényápoldájának múlt századbeli működéséből, dr. Réthy Pál születésének 180. évfordulójára emlékezve. In: Békési Élet, 24. évf. 2. szám (1989) 169–180. p.

Kis Miskolc

A csabai szolgabíróság mint iparhatóság múlt évben összesen 91 db iparigazolványt szolgáltatott ki. Ezek közül 36 db csizmadiának adatott ki. Utoljára B.-Csaba e tekintetben kis Miskolccá növi ki magát.
(Békésmegyei Közlöny, 1882. január 17., IX. évf. 8. szám)

Vásárról hazatérő csizmadia — Forrás: Vasárnapi Ujság, 10. évf. 41. szám (1863. október 11.)

Népmozgalmi kimutatás

1880-ban született összesen 1776, fiú 917, leány 859; ezek közt volt törvénytelen 44, ikrek 13 esetben. Házasult 380 pár. A hallottak száma 1569, férfi 833, nő 736. Az életkort tekintve: 0‒1 évig 382, 1‒5-ig 512, 5‒10-ig 220, 10‒20-ig 76, 20‒30-ig 64, 30‒40-ig 59, 40‒50-ig 48, 50‒60-ig 70, 60‒70-ig 69, 70‒80-ig 53, 80‒90-ig 14, 90‒100-ig 2. Nyilvánosan beoltatott 1172, ezenkívül számos magánoltás is eszközöltetett. A szülöttek száma 207-tel múlja felül az elhaltakét, mely arány mutatja, hogy az elmúlt évben az egészségi viszonyok nem voltak eléggé kedvezőek.
(Békésmegyei Közlöny, 1882. január 12., IX. évf. 6. szám)

Indigógyártás Csabán

A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a megyénkben megkezdett indigógyártás előmozdítása céljából január elején elküldi Bárcza Károly gépészmérnököt Csabára, hogy megvizsgálja az indigógyárat, s a mutatkozó szükséghez képes a gyártáshoz alkalmas gépeket szerkesszen. Ez a gondosság szépen jellemzi közgazdasági kormányunkat, mely, úgy látszik, nem mulaszt el semmit, hogy a közgazdaságnak mentől nagyobb lendületet adjon, s azért az indigógyártás kérdését, mint igen nagy fontosságú gazdasági tényezőt, mentől előbb megfejteni kívánja.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. december 29., VIII. évf. 156. szám)

Csaba-Szőlős nem válik

A csaba-szőlősiek kérvénye, melyet a kormányhoz azon célból nyújtottak be, hogy Csaba városától, melynek külvárosát képezik, elszakadhassanak, és külön községgé alakulhassanak ‒ mint halljuk ‒, nem járt rájuk nézve a várt sikerrel, mert a belügyminiszter kérelmüknek helyt nem adott. Ez ügy eléggé ismeretes közönségünk előtt. Az elszakadást nem pártolta sem Csaba városa, sem a vármegye, éspedig éppen a csaba-szőlősiek érdekében belátva, hogy mint önálló község nem bírnák magukat fenntartani; most a miniszter is kimondotta a végszót. Hisszük, hogy már most a józan szőlősiek nem fognak többé hallgatni az izgatókra, akik haszon- és hivatallesésből folytonosan izgatják a város ellen, s végre-valahára vége szakad a huzavonának. De viszont reméljük, hogy Csaba városa sem fogja figyelmen kívül hagyni Csaba-Szőlősnek érdekeit, hanem azokat úgy fogja respektálni, hogy a lakosságnak nem lesz többé oka azt mondani, hogy a város mostohagyermekeként bánik velük.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. december 13., VIII. évf. 150. szám)

Új iskola Csabán

A csabai evangélikus egyház presbitériuma múlt heti gyűlésén elhatározta, hogy Csaba-Szőlősön már három iskola lesz. De még az is csekély szám a korcsmákhoz képest, mert míg az iskolák száma jelenleg kettő, addig a korcsmáké tizenkettő. Jó lenne a regáletulajdonos közbirtokosságnak figyelembe venni e kiáltó aránytalanságot, s meggondolva, hogy egy korcsma többet ront a nép erkölcsén, mint amennyit 10 iskola javít, igyekeznék rajta, hogy a korcsmák száma Csaba e szép jövőjű külvárosában kevesbedjék. Az evangélikus egyháznak nagy érdemei vannak az iskolaügy terén. Alig múlik egy esztendő, hogy figyelemre méltó javítást ne tenne az iskolákban; vagy új tanszéket rendszeresít, vagy új épületeket emel. A múlt évben is két igen szép iskolaépületet állított.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 17., VIII. évf. 139. szám)

Erzsébethelyi templom — Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.

Hölgyek a kaszinóban

A csabai kaszinóban múlt vasárnap szokatlan élénkség volt. A csabai dalkar néhány újabban betanult dal bemutatására vállalkozott, s ez alkalomból egypár kaszinói tag hölgyeket is bevezetett a kaszinó termeibe. A szokatlan, de kedves vendégek, továbbá Jancsi kitűnő zenéje s a dalkar csinos dalai annyira felvillanyozták a jelenvoltakat, hogy azt a másfél órát, míg a rögtönzött estély tartott, bizonyára mindenki a legkellemesebben töltötte. Óhajtjuk, hogy az ilyen kellemes összejövetelek legalább vasárnaponként ismétlődjenek, hogy társadalmi életünkbe visszatérjen az az élénkség s kedélyesség, mely azt régebben jellemezte, s melyet az ifjabb nemzedéknek jelenleg olyannyira nélkülöznie kell. A kaszinónak lenne feladata a véletlen által kimutatott úton megteremteni a társadalmunkat felfrissítendő estélyeket.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 17., VIII. évf. 139. szám)

Táncterem — Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.

A protestánsok ünnepe

A József császár-féle türelmi parancs százados évfordulója emlékére a csabai evangélikus templomokban ünnepélyes istentisztelet tartatott múlt vasárnap. A nagytemplomban nagytiszteletű Haan Lajos mondott nagy néptömeg jelenlétében hatásos emlékbeszédet; a saját egyháza, valamint a többi megyebeli protestáns egyházak történetéből vett adatokkal illusztrálta, mily nagy áldás volt a protestáns vallás fejlődésére a türelmi parancs, mely ‒ bár nem alkotmányos úton keletkezett, és a protestáns vallást csak tűrtnek nyilvánította, és nem egyenjogúsította a katolikus vallással ‒ mégis oly vallásszabadságot biztosított, mely a protestáns egyházaknak az eddigi elnyomatáshoz képest nagy felvirágzást hozott.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. november 1., VIII. évf. 132. szám)