Jamina, Csaba külvárosa mindenáron el akar az anyaváros kebléről szakadni. A megye, kormány egyértelműleg visszautasították a különvágyási aspirációkat, de Jamina most is válni akar, és ügyét az Országgyűlés elé viszi. (Békés, 1882. január 8., I. évf. 2. szám)
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
Kapcsolódó irodalom:
• Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Plébánia, 2004 • Jamina-kutatás : közösségi felmérés egy békéscsabai városrészről. Békéscsaba : Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, 2008 • Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005
Haan Antal hírneves festő, megyénk fia, december 27-én érkezett Rómából Csabára, hol hosszabb ideig fog kedves rokonai körében időzni. Hazánkfia különben Capri szigetén lakik már évek óta, hol a legkiesebb helyen fekvő nyaralója van. (Békés, 1882. január 1., I. évf. 1. szám)
Haan Antal portréja. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum
Kapcsolódó irodalom:
• Bereczky Zsolt: A Haan „expeditio”. Békéscsaba : Bereczky Zs., 2003 • Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 • Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 • Haan Antal, Békéscsaba első festője. In: Békés Megyei Hírlap, 67. évf. 5. szám (2007. január 6.) 12. p. • Haan Antal emléke. In: Csabai Mérleg, 16. évf. 9. szám (2006. május 4.) 12. p. • Haan nyomai Capri szigetén. In: Csabai Mérleg, 13. évf. 10. szám (2003. május 22.) 3. p. • Rell Lajos: Haan Antalnak az egyház ügyét szolgáló festményei. In: Evangélikus Élet, 35. évf. 18. szám (1970. május 3.) 2. p. • Rell Lajos: Haan Antal Gábor. In: Evangélikus Élet, 34. évf. 6. szám (1969. február 9.) 3. p. • Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999 • Szilágyi János György: A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal. In: Ókor : folyóirat az antik kultúrákról, 15. évf. 1. szám (2016) 87–93. p. • Turok Margit, B.: Capri szigetén temették el : Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. In: Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. szám (1988. január 23.) 8. p. • Zsilinszky Mihály: Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890
Csabán a kaszinóban tervbe vétetett kaszinói teaestélyek rendezése. Ismert dolog, hogy Csabán a kaszinó este 7 órakor szétoszlik, s az intelligenciának s családjaiknak a hosszú téli estéken semminemű szórakozása és összejövetele nincs. A tervezett összejövetelek nemcsak hogy kellemes, olcsó szórakozást biztosítanának, hanem szorosabbá fűznék a meglazult társadalmi összeköttetést. Hetenként-kéthetenként egyszer vacsora után egy kis jó zene, egy tea és csevegésből terveztetik e szórakozás, s mindez 50 krajcárért. (Békés, 1882. január 1., I. évf. 1. szám)
Kossuth Lajos édesatyja, Kossuth Lászlónak a sírjára leteendő koszorú költségeinek fedezésére a b.-csabai hölgyek aláírási ívet bocsátottak ki, s a gyűjtést Áchim Irma, Bajcsy Mariska, Berndt Mariska, Baranovits Anna, Gally Gizella, Farkas Timi, Kubek Mariska, Liptay Linka, Styaszny Mathild és Simkó Etelka kisasszonyok vállalták magukra. Reméljük, hogy a nemes cél fényes sikert fog eredményezni. (Békésmegyei Közlöny, 1880. június 1., VII. évf. 104. szám)
Kossuth László síremléke Alsó-Dabason. Forrás: Vasárnapi Ujság, 27. évf. 25. szám (1880. június 20.)
Fáinkat pusztítják a gyermekek azáltal, hogy a különböző rügyeket literszámra csipdesik le, azt hívén, hogy a „pakszus” (patikárus) úr azt tudja valamire használni, s majd megveszi. Ámbár pénz helyett erős korholást szoktak kapni a pusztításért, mégsem fogy a rügyárulóknak száma. Amily szívesen látjuk a jókor fejlődő élelmességet, éppúgy kárhoztatjuk az ennek túlságos igénybevétele által származó ferde irányt, mely azt más rovására is megengedhetőnek véli. (Békésmegyei Lapok, 1880. április 18., II. évf. 45. szám)
Forrás: Vasárnapi Ujság, 24. évf. 12. szám (1877. március 25.)
Dr. Szeberényi Gusztáv békés-csabai lelkésznek, az ágostai hitvallású evangélikus egyház bányakerületi szuperintendensének az egyház és tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül őfelsége a királyi tanácsosi címet adományozta. (Békésmegyei Közlöny, 1878. július 21., V. évf. 58. szám)
A csabai rabbinátus kerületébe tartozik Csaba, Gyoma, M.-Berény, Endrőd, Kígyós és Kétegyháza. Adataink szerint Csabán van 1300, Gyomán 350, M.-Berényben 250, Endrődön 200, Kígyóson 40, Kétegyházán 50, összesen 2200 zsidó. Született e kerületben a múlt évben leány 47, fiú 49, összesen 96, elhalt nő 17, férfi 15, összesen 32, szaporulat 64. (Békésmegyei Közlöny, 1877. január 7., IV. évf. 2. szám)
A csabai ev. egyháznak nagy baja van. Híres 50 mázsás harangja, mely egy év előtt néhány ezer forintba került, megrepedt, s teljesen hasznavehetlenné vált. Mi lesz már most a harangozókból, akik oly büszkék voltak új harangjaikra? (Békés, 1875. augusztus 1., IV. évf. 31. szám)
A csabai hölgyek egyik legműveltebb lelkű személyét, H. A. kisasszonyt folyó hó 22-én du. bizonyos F. Gy. iparos azon kérdéssel kereste fel, vajon: „Szereti-e őt, vagy nem?”, mert ő halálig szereti. A hölgy csak kinevette. Erre a férfi egy revolvert rántván elő, megtámadta, hogy ha nem szereti, tehát együtt fog vele meghalni, s a menekülni akaró hölgy után lőve, azt lapocka alatt, magát pedig mellbe lőtte, mire rögtön szörnyethalt. A nő életéhez sok a remény. (Békés, 1875. július 27., IV. évf. 29. szám)
Forrás: Békésmegyei Közlöny, 5. évf. 54. szám (1878. július 7.)
A b.-csabai evangélikus reálgimnáziumról szóló ez évi értesítő megjelent. Örömmel látjuk, hogy ez intézetben nemcsak a tanításról, hanem a lelki s testi nevelésről is kellőleg gondoskodva van. Őt rendes és három rendkívüli tanár működött a lefolyt tanévben szám szerint 87 tanítvány nevelése körül, akik közül lakhelyre nézve helybeli 65, a többi vidéki; vallásra nézve 54 evangélikus, 9 római katolikus, 1 görögkeleti, 14 Mózes-vallású. Év közben meghalt 1, kimaradt 9. A taneszközök ez évben is szépen gyarapodtak mind vétel, mind ajándék útján. A jövő 1875/76. tanév szeptember első napjaiban kezdődik. Erre nézve a közönség tájékoztatására a következőket jegyezzük meg. A beíratásnál a szülék vagy helyettesük jelenléte szükséges. Az első osztályba bevétetik, aki vagy szabályszerű iskolai bizonyítvánnyal, vagy vizsgálat útján kimutatja, hogy az elemi negyedik osztály tantárgyait kielégítő sikerrel tanulta. A többi osztályokba csak legalábbis kielégítő középiskolai bizonyítvánnyal léphetni be. A beíratási és évi tandíj félévenként előre fizetendő. Tankönyvekről s egyéb iskolai szerekről kellőleg gondoskodva van, úgyhogy minden szülő teljes bizodalommal vezetheti fel gyermekét ezen derék tanintézetbe. (Békés, 1875. július 20., IV. évf. 28. szám)
