Miért van ez így?

Békés és Csaba között van köztudomásúlag a legrosszabb kocsiút a megyében. Azaz hogy nem; van mellette néhány lépésnyire egy igen jó csinált töltés, mely Csaba város polgárainak pénze vagy munkája után készült, azonban ez el van zárva az utazóközönség elől, és csak egypár privilegizált egyén részesül a szerencsében, hogy rajta mehet. Miért van ez így, és miért csináltak oda egy jó utat, ha a közönségnek mégis a rossz úton kell járni? Ezen talány megfejtésével nem szolgálhatunk.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. április 5., IV. évf. 27. szám)

 

Járda

Új járdánk van a mezőberényi utcán, Fábry kereskedésétől egész az úgynevezett sáncig. Ez úton megy végig városunkban a legtöbb temetés, a kegyeletet tanúsítók téli időkben ezen úton gázolják a legnagyobb sarat. Nem lehetne-e eme járdát egész a város végéig megcsináltatni mielőbb? Derék és buzgó városi mérnökünk sokat tehet ez ügyben. Tegye meg, ha lehet, s a nép szeretete és tisztelete evvel is nőni fog irányában, s a halottak iránt kegyeletet tanúsítók köszönete fogja kísérni e művét.
(Békés, 1872. november 10., I. évf. 32. szám)

 

Aminek örvendhetünk

Csaba nevezetes dologra határozta el magát ‒ arra, hogy a kőutat a csatorna hídjáig kiépíti, jövőben pedig az egészet fenntartandja. Az építendő vonal hossza 600 folyó öl, a fenntartandó egész úté körülbelül 1000 folyó öl lesz. Az összes kiállítási költség 40.000 forintra rúghat. Csabának ezen elhatározása nagy horderővel bír, s kezdeményéért neki mindnyájan elismeréssel tartozunk. Ezen kezdeménnyel azon irányban tettünk határozott lépést, mely eréllyel folytatva, terményszállításunk egyik akadályát lényegesen mérséklendi. Értem annak lehetővé tételét, hogy terményeinket bizonyos gyűjtőhelyekre behordjuk, honnan aztán kedvező eséllyel áruinkat biztosan a vasútra szállíthassuk. Nagy horderejű Csaba elhatározása, mert élő példát ad más vasút menti községeinknek, s tudjuk, hogy effélékben a látható fogható példa mily hatásos szokott lenni. Ezen példa nevezetesen arra is szolgál, hogy hiú dolog arra várni, hogy ily utat a megye építsen, ha az építendő vonal a megyei útba esik is. A megyének nincs arra való ereje; arra várni tehát annyit tesz, mint feneketlen sárba kárhoztatva maradni, ami oly tetemes kárral jár, hogy a kőút költsége egy pár esős év sarába veszett pénzből kikerül.
A másik örvendetes dolog az, hogy a miskolc‒csabai vasúti terv a kormány helyeslésével találkozott, s a felülvizsgálat végett a vasúti igazgatóságnak kiadatott. Ezen vonal kiépítése tehát már csak idő kérdése, mely idő tetemesen megrövidíthető, ha az érdekeltek mozogni, sürögni fognak. Nagy fontossággal bír e vonal ránk nézve; legegyenesebb, tehát legrövidebb összekötő út lesz az köztünk és a felföld közt, aztán a Sárrét lesz a lápból kiemelve.
(Békés, 1871. április 6., III. évf. 28. szám)