Békés megye alispánja elrendelte, hogy ezentúl a megye községeiben épülendő lakházak a beköltözés előtt orvos rendőri vizsgálat alá vétessenek. A csabai járás szolgabírája ennek folytán a lakosságot közhírré tétel útján értesítette, hogy ezentúl újonnan épült lakházakba a szabályszerű orvos rendőri vizsgálat előtt beköltözni 5 forinttól 20 forintig terjedő pénzbírság terhe alatt óvakodjanak.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. június 15., VII. évf. 114. szám)
Címke: rendelet
Üdvös rendelet
A csabai járás szolgabírája igen üdvös rendeletet bocsájtott ki, mely szerint minden háztulajdonos vagy lakó a háza előtt összegyűlni szokott szemetet és hulladékot 2 forint pénzbírság terhe alatt eltakaríttatni és az eltakarított helyet a nyári hónapokban fellocsoltatni köteles.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. április 27., VII. évf. 80. szám)
Tarthatatlan rendelet
A b.-csabai szolgabírói hivatal a korcsmák zárhatáridejét meghatározó rendeletének üdvös hatása már is észlelhető, mert a fiatal legények és leányok délelőtt a korcsma helyett templomba járnak, kihágások kevesebb számmal fordulnak elő, s mi szinte meg nem vetendő, a békés polgárok álmát nem zavarja 10 óra után is a lebujokban eddig cincogni szokott muzsikaszóféle. De minden jónak megvan a maga rossz oldala is. Ugyanis tarthatatlannak bizonyult be a gyakorlati életben az illető rendszabálynak B.-Csaba egyetlenegy nyilvános, kerti mulatóhelyére, a Széchényi ligetre nézve fenntartása. Ez ugyanis nem korcsma, hanem szabad ég alatti tér, ahová mennek a napi munka után üdülni, friss levegőt szívni. A friss levegő szívását pedig nem lehet korlátolni, ha az ember amellett eszik és iszik is véletlenül. Nem is tudunk rá példát, hogy a szabad ég alatti mulatozás, a szabadban létele egy városi közönségnek valahol záridőhöz volna kötve, mert hisz egy kertet nem is lehet tulajdonképen elzárni. Úgy hisszük tehát, hogy B.-Csaba város intelligens közönségének ‒ hozzáértve az értelmesebb földműveseket is ‒ óhaját fejezzük ki, ha arra kérjük a szolgabíró urat, hogy ezen nem korcsmai, de szabad ég alatti tért a zárhatáridő terhe alól feloldani szíveskedjék.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. július 15., VI. évf. 70. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009
• Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016
• Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005
Erélyes rendelet
A csabai járás szolgabírája erélyes rendeletet bocsátott ki az újév napján szokásos cselédgyülekezéseknek meggátlása tekintetéből, felhíván a városi hatóságot, hogy egy hites ember felügyelete alatt a rendelkezése alatti közegekkel akképp intézkedjék, hogy a kívánt siker minden komolyabb összeütközés nélkül elérhessék. A járási csendlegények ez alkalommal a rend fenntartása érdekében szintén ki lesznek rendelve.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. december 29., V. évf. 104. szám)
Kicsapongás
Csabán az éjjel-nappal csavargók és az erkölcsiséget sértő rakoncátlan lármázók halmazata olyannyira összegyűlt már, hogy a járási szolgabíró úr kénytelen volt ezen kicsapongásnak egy szigorú rendelet kiadásával elejét venni. Ezen rendelet értelmében a korcsmárosok éjjeli 10 órakor mulató vendégeiket hazamenetelre utasítani, korcsmáikat pedig bezárni kötelesek. Csavargók, kik az utcán rakoncátlan piszkos módon káromkodnak, és szolgálatkeresés ürügye alatt járnak-kelnek, letartóztatandók és lezárandók, mely eljárás a szolgálatban álló és éjjel engedély nélkül csavargó nő és férfi cselédekre is alkalmazandó.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. szeptember 17., III. évf. 75. szám)
