A b.-csabai csolnakázóegylet hajói kijavítva, kifestve a vízen vannak. Rajtuk már f. hó 4-én egy víg társaság kirándulást óhajtott rendezni, azonban ‒ ember tervez, Isten végez ‒ tervüket megsemmisítette, bizonyosan egy szép asszony átka folytán, hogy nőket nem akartak magukkal vinni, az idő. Az ég csatornái úgy megeredtek, hogy a földieket színig betöltötték annyira, hogy az utcákon is lehetett volna szandolinozni. (Békésmegyei Lapok, 1879. április 6., I. évf. 2. szám)
A „Tanuló ifjúság lapja” legutóbbi száma tárcájában a lap társszerkesztője, Dolinai Gyula egy Kötegyánról keltezett levelében vidékünkre tett kirándulását írja le, s abban Csabát is felemlítvén, megyénk e kiválóbb helyéről ‒ a többek között ‒ ezeket is írja: „A városon magán nem sok látnivaló van, az utcák rendezetlenek, aránytalan szélesek s piszkosak, legfeljebb a piac mutat valamit, itt lévén három templom, a városháza, a fogadó stb. Ugyancsak a piac felső végén van a kis gimnáziumi épület is, mely 50-60 algimnáziumi tanulónak nyitja meg a szorgalmi szakban falait. Van a gimnáziumnak 4 derék tanára, kik az intelligencia vállvetett támogatása mellett mindent elkövetnek, hogy az algimnázium egész gimnáziummá alakíttassék át, mit Csaba 35 ezer lakossága könnyen fenn is tarthatna. Így aztán kielégíthetné a csabai ifjúság tudományszomját, mit most a szarvasi gimnázium pótol.” (Békés, 1870. szeptember 18., II. évf. 38. szám)
Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Nagyvárad : Tichy ny., 1845.
Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858.
A jó csabaiak sem tudhatták a dolgot mire vélni, midőn tegnap egy hete a gyulai honvédséget „mit sack und pack“ városukba berukkolni látták. A honvédség e kis gyalog excursiója azért rendeztetett, hogy a legénység az efféle menetekhez hozzászokjék, s e célból jövőre is időközönként hasonló kirándulások fognak tétetni. (Békés, 1870. május 1., II. évf. 18. szám)