Címke: építkezés

Akadékoskodás

Csaba város fejlődésének, különösen építkezési tekintetben, nagy hátrányára van, hogy a városi elöljáróság intézkedései nem nyernek támogatást a szolgabírói hivatal részéről, sőt azok rendesen hatályon kívül helyeztetnek. Ha a tanács a megye által jóváhagyott építkezési szabályrendelet értelmében düledező s különben is kisajátítás alá eső házak javítását vagy dísztelen és hibás építési tervek keresztülvitelét megakadályozza: a szolgabíróság ezzel szemben mindig megadja az engedélyt, felfüggesztvén a tanács határozatát. A napokban is betiltotta a városi hatóság egy roskatag háznak javítását, mely egyik főbb utcán, éspedig oly vonalban fekszik, hogy az utca rendezése szempontjából rég ki kellett volna sajátítani, s a szolgabíróság nemcsak hogy felfüggesztette a tilalmat, de arról nem is tartotta szükségesnek értesíteni a várost. Meg kellene a hivatalnak gondolnia, hogy Csaba városának az építkezési szabályozás már eddig is százezreibe került, s ez áldozat támogatást és nem akadékoskodást érdemelne. Különben ez utóbbi eset már a városi képviselet figyelmét is felébresztette, mely legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy ha a szolgabíróság a város közönségével és annak érdekével ellentétbe helyezi magát, nehogy akadékoskodása még több kárt okozzon, az alispáni hivatalnál vagy a megyei közgyűlésén fog orvoslást keresni.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. szeptember 11., VIII. évf. 110. szám)

Békéscsaba főpiaca
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1866. 349. p.

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba, 1926
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tábori György: Békéscsaba népi építkezése. Békéscsaba : Békés M. Tcs. : TIT Békés M. Szerv., 1967

 

B.-Csaba város elöljáróságának múlt évi jelentéséből

— Az árvizek hátrányát leginkább a mi csatornánk fakadó vizeiben szenvedtük, amennyiben a házak pincéi, Körös-alji kertjeink, s a csatorna mentében jobbról-balról elterült virágzó szántóföldjeinkből 1753 kat. hold került víz alá, mely nemcsak az évi termést semmisítette meg, de a fakadó víz természetéhez képest, a föld minőségére is rontó hatást gyakorolt. Ezért 2454 forint 57 korona országos adóelengedésben részesültünk.
— Koldulásért 138 egyén lett letartóztatva. Toloncok száma 264. Cselédszökés 172 esetben. Tüzeset 5, mindenkor csak egy-egy ház esvén áldozatul. Képviselőgyűlés ez évben 16 tartatott, s abban 183 ügy lett elintézve. Tanácsgyűlés éven át 47 tartatott, s abban 478 ügy lett elintézve. Közigazgatási iktatókönyvünk 4514 számot mutat fel.
— Az építkezési szakosztály adatai szerint építtetett új ház a városban 25, a külvárost képező szőlőkben 9, összesen 34; ebből téglaépület 4, vegyesen vályog és tégla 4, vályog 20, vert fal 6. Tekintettel a fedélre: cseréppel 4, zsindellyel 18, náddal 12 épület fedetett. Ez évben épült a község kő-vas hídja a csatornán a népkert előtt, mely került 5000 forintba.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 5., VII. évf. 24. szám; 1880. február 8., VII. évf. 26. szám)

 

Valami Csaba szépítéséhez

Oly dicséretesen talán nem halad vármegyénk egy községe sem, mint Csaba. Aki csak 5-10 év előtt látta, ma alig ismerne reá, úgy átalakult, rendezkedett. Az előbbi célszerűtlen pallók helyett jó téglajárók biztosítják a legsárosabb időben is a tisztán járhatást az utcákon. Az új építkezési szabályoknak minden utcán hangosan szóló tanújuk van, sőt már palotaszerű épületek is emelkednek. A főutca és mellékutcák szabályosan be vannak fásítva. Utcáit, különösen főterét rendesen tisztogatják. A csapadék- és talajvizet rendszeresen levezetik, s a vizet nem hagyják az utcákon poshadni, mint sok megyei községben. A város a Széchenyi ligetből pompás parkot alakított stb.
Mindez a város képviselő-testületének, a tanácsnak, de főleg a városi mérnöknek köszönhető, akik gondosan őrködnek a város szükségletei felett, s azok e szükségleteket a lehetőséghez képest kielégítik. Hisszük, hogy ezután is a megkezdett jó úton fognak haladni.
Volt alkalmunk látni azt a nagy műszaki munkálatot, melyet a város mérnöke készített, s a képviselő-testület nemrég kivitelre elvileg el is fogadott, értjük a csapadékvizek levezetésének új tervét; ha azt egypár év alatt keresztülviszik, egy hatalmas lépéssel fogják a várost tovább vinni.
(Békésmegyei Lapok, 1879. augusztus 17., I. évf. 41. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba r. t. város építési szabályrendelete. Békéscsaba : s. n., 1926
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Repr. kiad. Budapest : Barnaföldi Gábor Archívum, 1994
• Tábori György: A városrendező : Sztraka Ernő városi mérnök munkássága. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 1993
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960
• Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897‒1935. Közread.: Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005

 

Dicséret Jókaitól

• Jókai Mór a múlt héten az országgyűlésen nagyon elismerőleg és rokonszenvesen nyilatkozott egy beszédében Csabáról, midőn fölemlítette, hogy az, idegen ajkúsága mellett is, a magyar színészetnek hajlékot építtet ‒ önként és nagy költséggel, ami nemzeti művelődésünk s haladásunk egyik kétségtelen bizonysága. Ez elismerés kizárólag az annyiszor méltatlanul megtámadott és ócsárolt közbirtokosságot illeti, mely a vett sérelmek által sem hagyta magát a jó iránytól eltéríteni. A közbirtokosoknak és különösen a gazdáknak ‒ azt hisszük ‒ szép elégtételük lehet, hogy a rosszakaróiktól sokszor hangoztatott szűkkeblűségi váddal szemben Magyarország legnagyobb írója az országgyűlésen kiemeli áldozatkészségüket a közművelődés terén. Szívesen kifejezzük reményünket, hogy a színház felépítése nem utolsó nyilvánulása a közbirtokos-testület azon törekvésének, hogy még egyfelől nem feledkezik meg a város szellemi haladásának s csinosodásának előmozdításáról sem.
• Úgy halljuk, hogy Jókai Mór annyira megszerette Csabát, hallván haladásának hírét, hogy kitejezte egyik képviselőnk előtt készségét, miszerint hazafias városunk szerény kis színházának megnyitására nemcsak szívesen ír prológot, hanem örömmel jön el maga is meglátni azt a derék tót népet, mely a hazafiságnak templomot épített.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. február 14., V. évf. 13. szám)

Jókai Mór 1855-ben
Forrás: Vasárnapi Ujság, 51. évf. 19. szám (1904)
 

Épül a Vigadó

A csabai közbirtokosság új épülete, melyet közelebb már meg is bérmáltak Vigadónak, gyorsan halad a befejezés felé. Hetek óta serényen folyik a munka kívül-belül, és különösen a külső díszítésre nagy gond van fordítva. Sajnos, hogy a középtető köröndje nem áll arányban a többivel,
úgyhogy túl magassága által majdnem a tetőt eltakarja, s helyesnek találjuk egy társaságban fölmerült amaz észrevételt, hogy a tető a köröndön belül egy beütött cilinderkalaphoz hasonló, s a köröndön alkalmazott díszítés is eltörpül a háttér nagy kiterjedése miatt. • A b.-csabai közbirtokosság új épületének homlokzata valóban meglepő szép, és oly ízléses és finom kivitelű, hogy akármely világvárosnak is díszére válnék. Különösen a fekete alapon ezüstszínű betűkkel irt felírás „Közbirtokosság a közművelődésnek”; igen egyszerű, de ízlésteljes kivitelű, kár, hogy az „a” a közbirtokosság előtt kimaradt. A „Közbirtokosság” nem tulajdonnév, s azért az „a” okvetlenül szükséges előtte, különben nagyon „tótosan” hangzik.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. november 1., IV. évf. 87. szám; 1877. november 8., IV. évf. 89. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A Békés Megyei Jókai Színház 50 éve. Szerk.: Józsa Mihály. Békéscsaba : Jókai Színház, 2004
• A Jókai Színház 40 éve : szereposztások, fotók, visszaemlékezések. Vál. és szerk.: Muzslai Katalin. Békéscsaba : Jókai Színház, 1995
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930

 

Átépül a kaszinó

Csabán a tavasszal a nagy tánctermet és kaszinói helyiséget lebontják, és helyébe nagyobbszerű emeletes épületet emelnek, melyben díszes táncterem, kaszinói helyiség az emeleten, földszinti boltok és egy másik terem polgári bálok, esetleg színielőadások tartására lesznek elhelyezve. A terv most van készülőben. A nagyterem és tartozékai igen díszesek lesznek. Az építkezés még ez évben befejeztetik, úgyhogy jövő ilyenkor a teremben már mulathatunk, ha lesz mitől és miből.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. január 4., IV. évf. 1. szám)

Táncterem
Forrás: Színházi Élet, 1934/52. szám. 172. p.
 

Építkezés

A b.-csabai indóháznál egy idő óta igen élénk építkezési sürgés-forgás van. A Tisza vidéki vasúttársulat belátván, hogy az itteni nagy személyforgalomnak már meg nem felel a régi, új várótermeket épít, úgyhogy ezek befejeztével a restauráció és a váróterem elkülönítve lesz egymástól.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. április 25., II. évf. 33. szám)

 

Épül a nőnövelde

A nőnöveldét Csabán már építik. Impozáns, emeletes épület leend. A munkálatokat kedden, 7-én kezdték meg, és nagy szorgalommal reggeli 6 órától esteli 6 óráig folytatják, s így rövid idő alatt elkészülend.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. április 12., I. évf. 11. szám)