Krátky János csabai születésű budapesti hírlapíró A negyedfüves című népszínműve a napokban adatott először a budapesti színkörben. A Pesti Napló szerint, a próbák után ítélve, műve hatást ígér, mert nagy tehetséggel és színpadi ismerettel van írva. Krátky egy új színműn dolgozik, s még e hóban be fogja a budapesti népszínháznál nyújtani.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. július 13., VII. évf. 133. szám)
Címke: Budapest
Akadémiai székfoglaló
Derék tudósunk b.-csabai lelkész Haan Lajos úr nagy tetszés közt tartá e hét elején Budapesten akadémiai székfoglalóját Bél Mátyásról. A fővárosi lapok általánosan dicsérik a nagy szorgalommal és alapos kutatás után készült nagyobbszabású művet és az előadás vonzó modorát.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. november 17., V. évf. 92. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011
• Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. – †1891. aug. 12.). nekrológ. In: Századok, 25. évf. 7. sz. (1891)
• Haan Lajos naplója, részletek. 1971
• Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858
• Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, (Uj folyam) 11. köt./4. füz. (1891)
• Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 321–322 p.
• Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 322–323 p.
• Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893
• Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 319–320 p.
La Disputa
Rómából már útban van Haan Antal
csabai festőművészünk a kormány által megrendelt La Disputa,
Rafael vatikáni falképének másolata, mely a múzeumnak birtokában
levő Az athéni iskolának a társképe lesz. Haan Antal maga pár
nap óta Pesten időzik, maga akarván festményét átadni, melyet
előbb küldött el, mintsem elutazott volna, de mely mai napig sem
érkezett meg Budapestre.
(Békésmegyei
Közlöny, 1877. március 25., IV. évf. 24. szám)
Táncterem Csabán
Sztraka Ernő és Ficker Lipót urak Csabáról e napokban Budapesten járván, megtekintették az ottani kiválóbb köztermeket, hogy azok mintájára a csabai helyi viszonyoknak megfelelőleg készíttethessék a tavasszal építendő csabai táncterem. Meg vagyunk győződve, hogy Sztraka mérnök úr ügyesen fogja tudni értékesíteni Pesten szerzett tapasztalatait; mi csak egyre volnánk bátrak őt figyelmeztetni, nevezetesen, hogy a fősúlyt ne a táncteremre, hanem egy oly terem építésére fektesse, mely mindenekfelett műelőadásokra legyen szánva. Táncolni jó zene mellett lehet kevésbé fényes teremben is, de műelőadást csak az akusztika szabályai szerint épült helyen lehet tartani.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 26., III. évf. 95. szám)
