A csabai közbirtokosság ismét szép jelét adta nemes gondolkodásának. A múlt csütörtökön tartott közgyűlésén a csabai róm. katolikus egyház kérelmére egyhangúlag megengedte saját földjén az iskolaépítéshez szükségelt 100.000 db téglának minden díj nélküli kiégetését. E tényről ismét arra a derék testületre ismerünk, mely Csaba városában oly sok jót és szépet létesített, s mely nem szűnik meg tettekkel bizonyítani, hogy van érzéke a közművelődés iránt. Köszönet érte értelmes és józan gazdáinknak! (Békésmegyei Közlöny, 1881. április 10., VIII. évf. 43. szám)
Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. 213. p.
Kesjár Mihály és társai a jaminai szőlőknek külön, önálló községgé alakításáért folyamodtak. Ezen kérvény a járási szolgabíró által a csabai képviselő-testületnek adatván ki véleményezés végett, mely az ez ügyben múlt hó 28-án következőleg határozott. A küldöttség jelentése alapján a képviselőgyűlés meggyőződött, hogy a szőlősök elszakadása sem az anyavárosra, sem a szőlősökre magukra nem lenne hasznos. Az anyaváros ugyanis az elszakadás által anyagi erejében kétségkívül gyengíttetvén, a szőlősök pedig egy külön község fenntartására alig lennének képesek, miután törzsvagyonuk nincsen, a lakosok leginkább csak házakkal bírnak, földjük nincsen, vagy éppen kevés, s mint napszámosok és cselédek élősködnek. A folyamodásukhoz mellékelt kimutatásban foglalt 6709 forint 61 korona országos adó alapján eddig rájuk rótt 2267 forint 97 korona évi adópótlék egy község összes évi költségeinek fedezésére nem elég; amely az elszakadás esetében kevesebb lenne, amennyiben ez összegben a szőlősök által bírt s a határban elszórt földek után kirótt adó is foglaltatik, mely nem a szőlősök, hanem a város javára esnék, minélfogva az eddiginél nagyobb adó fizetésére lennének utalva. A közgyűlés nézete szerint a szőlősök folyamodványukkal saját jól felfogott érdekükben elutasítandók lennének. (Békésmegyei Közlöny, 1881. április 5., VIII. évf. 41. szám)
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005.
Kapcsolódó irodalom:
• Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Plébánia, 2004 • Jamina-kutatás : közösségi felmérés egy békéscsabai városrészről. Békéscsaba : Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, 2008 • Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005
Alkalmunk volt megtekinteni Felber Imre városi kertész úrnak a Széchenyi ligetben levő virágházait s ültetvényeit, s meggyőződtünk róla, hogymint lehet jeles műszaki vezetés mellett rövid idő alatt is (az ősz óta) fényes eredményeket produkálni. A tropikus növények százai virágoznak a melegházban, kezdve a primulák, violáktól az angol és skarlát Pelargoniumokig. A rózsatelepben a legritkább és legdíszesebb válfajok kaphatók, gyönyörű futórózsák, melyek máris bimbóznak, továbbá Luxemburg és Nordhausenből hozatott oly rózsafajok, mely nálunk eddig sohasem voltak kaphatók. Valóságos paradicsomi látvány ‒ a szivárvány minden színében úszó ‒ terül el az ember előtt. Nem kevésbé érdekes a veteményeskert, hol saláta teljes bokrokban látható, sőt két hét múlva karfiol is kapható lesz. (Békésmegyei Közlöny, 1881. március 31., VIII. évf. 39. szám)
A Békésmegyei Lapok és Békésmegyei Közlöny szerkesztői az egymás közt múlt év elején folytatott hírlapi polémia folytán felmerült viszályra nézve a leglovagiasabb elégtételt adva egymásnak, közös működésre egyesültek, úgy remélvén a megyei közügynek igaz szolgálatot tenni, ha különvált hatáskörükről lemondva, Garzó Gyula főszerkesztése alatt társszerkesztőséget alakítanak. — Ezen elhatározásukban az ezelőtt köztük fennállott és az irodalmi harc hevében csorbát szenvedett kollegiális viszony újra helyreállításán kívül, leginkább azon a közönség részéről mindenesetre méltánylást érdemlő cél vezérelte, hogy a szétforgácsolt szellemi erők békés egyetértésben együttes működése lehetővé tétethessék, hogy tehát két, alig fennállható lap helyett egy szellemileg és anyagilag erősbülő, a sajtó mai kívánalmainak megfelelő közlönyt nyújthassanak megyénk intelligens közönségének. — Azon reményben vagyunk, hogy a béke minden barátja a szétforgácsolva működött zsurnalisztikái erők ezen egyesülését megelégedéssel fogadandja. (Békésmegyei Közlöny, 1881. március 29., VIII. évf. 38. szám)
— A Csaba és Gyula közti vasúti közlekedés ismét megszűnt, éspedig most legalább egy hétre, mert az árvíz a veszélyi hídon túl vagy 200 méter hosszában szakította el a vasúti gátat. Serényen dolgoznak rajta, de beletelik 8 nap, míg helyre lesz állítva. De a postát mégis lehetne tán egyenesen továbbítani, mert innen is, túl is jár lokomotív, a szakadásnál pedig ladikokat lehetne alkalmazni. — A Körös vize Csabán még mindig rakoncátlankodik, s így a vészbizottság még fel nem oszlattatott, sőt ellenkezőleg, intézkedik jobbra-balra a bősz elem megfékezésére. Hogy Csaba a szokatlan árvíz nagyobb veszélyét szerencsésen kikerülte, arra több kedvező körülménynek volt hatása. Az idő a védmunkára igen kedvező volt, csendes meleg napok s világos éjjelek következtek. A véderő kirendelésénél az erély, a munka végrehajtásánál a csabai nép jóakarata és készsége volt a kivívott siker forrása. Mindenki híven teljesíté elébe szabott feladatát. Ellenállás egy esetben sem fordult elő. (Békésmegyei Közlöny, 1881. március 27., VIII. évf. 37. szám)
Forrás: Vasuti és Közlekedési Közlöny, 74. évf. 39. szám (1943. május 9.) 383. p.
Csabán a Dubraucsik család birtokában egy megbecsülhetlen értékű régiség van, melyhez hasonló hozzáértők állítása szerint alig van Európában kettő. Egy német nyelven bibliamagyarázatokat tartalmazó vaskos könyv az, melynek szövegét megfakult lapjain a legódonabb betűkkel nyomtatták 1530-ban Magdeburgban, Lotther Mihálynál. Negyedfélszázados nyomtatvány tehát, mely a könyvnyomdászat legkezdetlegesebb korszakában látott napvilágot. Felhívjuk rá szakembereink figyelmét. Nagyon érdekesek a minden fejezet elején levő, bibliai jeleneteket ábrázoló képek, melyek még régibb keletre vallanak. (Békésmegyei Közlöny, 1881. március 8., VIII. évf. 29. szám)
Forrás: Tolnai Új Világlexikona, 10. Lak-Mag. Budapest, 1928. 302. p.
Az igaz érdem jutalmat nyert. Mindenkinek lelkét öröm hatja át azon kitüntetés alkalmából, melyben szeretett lelkészünk, Haan Lajos úr legközelebb részesült. Érdemeiről a tudomány terén hosszú évek sikeres működése szól, melyeket megörökít a bennük rejlő szellem, s melyek méltatására a történelem komoly Múzsája van hivatva. Mi a magunk részéről lelkes őrömmel olvastuk a Budapesti Közlöny március 4-i számát, mely Őfelségének következő kéziratát közli: „Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, Haan Lajos békés-csabai ev. lelkésznek, közhasznú működése elismeréséül, Ferencz József rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1881. évi febr. 26-án, Ferencz József, s. k. Báró Orczy Béla, s. k.” — Fogadja a hit és tudomány, bár veterán, de mégis ifjú erővel küzdő bajnoka legforróbb üdvözletünket. (Békésmegyei Közlöny, 1881. március 8., VIII. évf. 29. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 • Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. – †1891. aug. 12.). nekrológ. In: Századok, 25. évf. 7. sz. (1891) • Haan Lajos naplója, részletek. 1971 • Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858 • Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, (Uj folyam) 11. köt./4. füz. (1891) • Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 321–322 p. • Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 322–323 p. • Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893 • Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 319–320 p.
A csabai telekkönyvnek rövid egyhavi működés után máris a 300-at megközelítő ügyszáma van. Dacára a csekély munkaerőnek az ügymenet nemcsak hogy hátrálást nem szenved, de sőt az előadó bírák és irodaszemélyzet ügybuzgalma oly fokozódott, hogy még polgári perekben is segédkeznek. Midőn ezt örömmel konstatáljuk, egyszersmind alkalmunk van elenyésztetni némelyek azon hiedelmét, hogy a telekkönyvnek Csabán való felállítása által a telekkönyvi ügyek menete lassítva lesz. (Békésmegyei Közlöny, 1881. február 3., VIII. évf. 15. szám)
Nt. Haan Lajos lelkész úr a b.-csabai ág. hitv. evang. egyháznak múlt évi állásáról ‒ önálló füzetben ‒ évi kimutatást közöl. A megnyitó értekezés többek között Drozdik Sámuel csabai ev. lelkész életrajzát hozza, aki épen száz év előtt (1780. december 31.) lett Gyurcsek András kollégájával a b.-csabai evangélikus egyházba bevezetve. Életéből emlékezetes, hogy az ó-templomhoz a két oldalszárny alatta építtetett; ugyancsak alatta épült a mostani ritka szilárdságú ó-torony is. Érdekes tudni a változást, mely a száz év alatt, mióta Drozdik 1780-ban lelkésszé lett itt, az egyházban beállott. Akkor az egyháznak csak egy csekély, dísztelen, torony nélküli templomocskája volt, ma 3 díszes tornyú temploma van, s ezek közt egy, mely az országban az evangélikus templomok közt a legnagyobb, s melyben 8000 hallgató fér el. Az egykori iskoláinak száma 3 volt, ma a négyosztályú gimnáziumon kívül 18, tanyákon, pusztákon 12. Akkor az egyháznak összes évi jövedelme 355 forint, kiadása 326 forint, most évi jövedelme több mint 34 ezer forint, kiadása a 32 ezret haladja. Akkor itt az evangélikus hívek száma 7 ezer volt, ma a 27 ezret közelíti. Bizony-bizony nagy dolgokat cselekedett ‒ méltán kiált fel szerző ‒ velünk az Úr! (Békésmegyei Közlöny, 1881. február 3., VIII. évf. 15. szám)
Forrás: Vasárnapi Újság 28. évf. 6. sz. (1881. február 6.)
Kapcsolódó irodalom:
• A békéscsabai evangélikus gyülekezet 300 éve : tanulmányok Békéscsaba evangélikusságáról. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, 2018 • A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 • Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 • Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007 • Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai, 1718-1985-ig. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1985 • Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993 • Forray R. Katalin: Békéscsaba iskolaszerkezete és fejlődésének kilátásai. Budapest : Oktatáskutató Int., 1991 • Haan Lajos naplója, részletek. 1971 • Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 • Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858
Lapunk szerkesztőjének a múlt héten volt alkalma Bogyó színtársulatának egy előadását, a Szép Iliánna című színdarabot, melynek szerzője Moldoványi Gergely, végignézni. Nem akarunk ezen előadásról részletes bírálatot írni, de a színtársulat érdekében, mely legközelebb Csabára jön, szükségesnek találjuk kijelenteni, hogy a csabai közönségnek igen disztingvált ízlése lévén, az előadás technikai részét illetőleg is megvan az a határozott kívánalma, hogy a kosztüm a darab szellemével mindig párhuzamos legyen. Ha tehát a társulat Csabán boldogulni akar, figyelmeztetjük, hogy ez irányban is több műgondot kell kifejtenie, mint azt az említett előadásnál tapasztaltuk. (Békésmegyei Közlöny, 1881. február 1., VIII. évf. 14. szám)
