Tekintetes szerkesztő úr! A Békésmegyei Közlöny 38. számában az Újdonságok rovata alatt egy B. F. nevezetű csabai mérnökre vonatkozó újdonság jelent meg. Csodálva olvastam újdondász úr emez irodalmi termékét, melynek helyreigazítását becses lapjában tekintetes szerkesztő úr ismert lojalitásától bizton várni bátorkodom. Cikkíró állításaira ugyanis annyit jegyzek meg, hogy B. F. mérnök úr, ha a magyar nyelvet tökéletesen nem is bírja, és ha a magyar szavakat németesen is ejti ki, de iparkodik megtanulni, sőt gyermekeit egészen magyarosan nevelteti, és nemhogy a magyar nép ellen nyilatkoznék, de szóval és tettel mellette van, e hont új hazájának tekintvén. Végre, hogy ki bélyegezhető a csőcselék elnevezéssel, az, aki a társadalomban mint szellemi produktív erő működik, és ki egyedül szellemi munkája után él? Ennek megítélését tekintetes szerkesztő úr és a t. olvasóközönség ítéletére bízom. N. N.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. november 1., I. évf. 40. szám)
Címke: levél
Panasz
Sebők Sándor békési postamester panaszkodik a Posta-Közlönyben, hogy Csaba és Békés között az utak csaknem járhatlanok lévén, remélte, hogy a csabai elöljáróság az általa sárvíz idején használt gátat a postaközlekedésnek is átengedi, s a gátat elzáró sorompót a postalónak is felnyittatja; azonban az érintett elöljáróságtól azt nyerte válaszul, hogy elve a védtöltéseket soha utakul fel nem ajánlani. Ez ugyan jó elv, csakhogy aztán másokra is alkalmazni kell, nem csak a postára.
(Békés, 1871. január 29., III. évf. 9. szám)
Rólunk írták
A „Tanuló ifjúság lapja” legutóbbi száma tárcájában a lap társszerkesztője, Dolinai Gyula egy Kötegyánról keltezett levelében vidékünkre tett kirándulását írja le, s abban Csabát is felemlítvén, megyénk e kiválóbb helyéről ‒ a többek között ‒ ezeket is írja:
„A városon magán nem sok látnivaló van, az utcák rendezetlenek, aránytalan szélesek s piszkosak, legfeljebb a piac mutat valamit, itt lévén három templom, a városháza, a fogadó stb. Ugyancsak a piac felső végén van a kis gimnáziumi épület is, mely 50-60 algimnáziumi tanulónak nyitja meg a szorgalmi szakban falait. Van a gimnáziumnak 4 derék tanára, kik az intelligencia vállvetett támogatása mellett mindent elkövetnek, hogy az algimnázium egész gimnáziummá alakíttassék át, mit Csaba 35 ezer lakossága könnyen fenn is tarthatna. Így aztán kielégíthetné a csabai ifjúság tudományszomját, mit most a szarvasi gimnázium pótol.”
(Békés, 1870. szeptember 18., II. évf. 38. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Ágoston János: Csabának leirása, 1826 (Pest : Trattner).
Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
Bugár-Mészáros Károly: Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom. Budapest : Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1989.
Bugár-Mészáros Károly: Békéscsaba, Plébániatemplom. Budapest : Tájak Korok Múzeumok Egyes., 1986.
Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról. Békéscsaba : Real-gymn., 1872-1873.
Fábry Károly: A csabai nagy árviz [!árvíz] és egyebek. 2. kiad. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1923.
Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából, 1738-1803. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1923.
Haan Lajos: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára értekezett Haan Lajos. Nagyvárad : Tichy ny., 1845.
Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858.