A királyi pár ezüstmenyegzője

Őfelségeik boldog házasságának 25 éves évfordulóját a b.-csabai egyházak mind istentisztelettel ünnepelték meg. Reggel 7 órakor az evangélikus egyház tartotta meg ünnepélyét egyszerűen, csupán saját híveire szorítkozva. Nt. Haan Lajos lelkész úr alkalmi beszédet tartott, s buzgó imát bocsátott az ég urához őfelségeikért. — Utána 9 órakor nagy ünnepélyességgel mindenféle hivatalos testület részvétele mellett kezdődött a katolikus templomban a szentmise, ft. Péky Antal plébános úr által vezetve. — 10 órakor az izraelita templomban volt buzgólkodás a Szózat és a Himnusz eléneklése, alkalmi beszéd és zsoltár olvasása mellett. — Végül pedig 11 órakor a görögkeletiek templomában végeztetett ft. Nika Demeter lelkész úr által az ünnepélyes isteni szolgálat. A katolikus és a görögkeleti templomban a katonaság is jelen volt teljes díszben.
(Békésmegyei Lapok, 1879. április 27., I. évf. 8. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Des Cars, Jean: Ferenc József és Sisi : kötelesség és lázadás. Budapest : Helikon, 2019
• Des Cars, Jean: Sisi avagy A végzet. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001
• Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Budapest : Pannonica Kiadó, 1999
• Herre, Franz: Ferenc József élete és kora. Budapest : Magyar Könyvklub, 2000
• Janetschek, Ottokar: Ferenc József : egy legendás uralkodó regényes élete. Budapest : Pesti Szalon, 1996
• Meighörner, Jeannine: Sissi Tirolban : végzetes napok. Budapest : K.u.K. Kiadó, 2017
• Nemere István: Ferenc József magánélete. Budapest : Anno Kiadó, 2001
• Pataki, Allison: Sissi : a birodalom úrnője. Budapest : Helikon, 2017
• Pataki, Allison: Sissi : az ifjú császárné. Budapest : Helikon, 2015
• Somogyi Éva: Ferenc József. Budapest : Gondolat, 1989

A királyi pár menyegzője
Forrás: Vasárnapi Ujság, 45. évf. 38. szám (1898. szeptember 18.)

 

Iskolaügyek

— A b.-csabai polgári leányiskolát Csaba városa fogja átvenni. Ez ügyben a község részéről most folynak a tárgyalások. Ezen iskolába jelenleg 64 leány jár.
— A csabai evangélikus egyháznak van jelenleg 18 iskolája ugyanannyi tanítóval ellátva. Ebből 16 a városban, 2 a szőlőkből alakult külvárosban. Ezen iskolákba jár 1165 fiú és 1204 leány. Van még az ev. egyháznak 6 tanyai iskolája a határ különféle részeiben, melyek mindegyikébe 35-50 gyermek jár. A római katolikus egyháznak van 4 iskolája ugyanannyi tanítóval. Ezen iskolákba jár összesen 280 fiú és 233 leány. A görögkeleti egyháznak egy iskolája van 1 tanítóval, melybe 34 gyermek jár, ebből 20 fiú, 14 leány. Az izraelita felekezetnek van egy közös iskolája, melyben 3 tanító külön osztályokban foglalkozik. A három osztályba jár összesen 180 gyermek, ebből fiú 97, leány 83.
(Békésmegyei Közlöny, 1879. április 8., VI. évf. 30. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998
• Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930
• Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007
• Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993
• Forray R. Katalin: Békéscsaba iskolaszerkezete és fejlődésének kilátásai. Budapest : Oktatáskutató Int., 1991
• Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991
• Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974

 

Mi számít zugiskolának

Bánhegyi István Békés megyei tanfelügyelő a napokban ismét Csabán járt, és az izr. iskolák iskolaszékével a tanítók állandó alkalmazása iránt értekezett, mert csak akkor, ha a törvény eme követelményének elég tétetik, fog a b.-csabai izr. hitközség iskolája nem zugiskolának tekintetni. Az iskolaszék nem idegenkedik ezen feltétel teljesítésétől, és csak a most alkalmazásban lévő tanítókra nézve nem akarja kiterjeszteni az állandósítást. Nézetünk szerint ezen ok nem alapos, mert az állandó alkalmaztatás nem azt teszi, hogy a tanító, ha meg nem is felel feladatának, nem volna elbocsájtható; csak azt, hogy ok nélkül vagy egyik-másik községi tag szeszélye folytán ‒ tehát önkényből ‒ el ne legyen bocsátható, hanem csak akkor, ha szinte a törvényben előírt fegyelmi eljárás és vizsgálat, tehát a kompetens közegek határozata folytán hivatása méltó betöltésére csakugyan alkalmatlannak ítéltetik.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 16., III. évf. 92. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Révész Fülöp: A Békéscsabai Izraelita Hitközség múltja és jelenje. Békéscsaba : Tevan ny., 1926

 

Szép cselekedet

A csabai izr. hitközség áldozatkészsége, különösen a tanügy terén, már régóta ismeretes. Újabban is a tanítóknak drágasági pótlékot szavazott meg, sőt az egyiknek fizetését 50 forinttal emelé. Mindenesetre szép cselekedet.
(Békés, 1875. február 14., IV. évf. 7. szám)

 

A magyarosodás útján

A b.-csabai izraelita hitközség iskoláinak vizsgái a múlt hét folytán, csekély számú hallgatók mellett ejtettek meg. Mint örvendetes tüneményt felemlíthetjük, hogy ez iskolákban a magyarosodás óriási léptekkel halad elő. A tannyelv, kivéve a hittan előadását, kizárólagosan magyar. A feleletek az ott lévő egynéhány tanférfit tökéletesen kielégítették. Csak az a kár, hogy az ott működő egynéhány tanító fizetése semmi arányban sem áll a zsidó hitközség által fizetett hivatalnokok fizetésével. Az iskola magyarosodása körül különösen nagy érdeme van Singer Ignác úrnak, ki az izraelita tanügy egyik legbuzgóbb pártfogója.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. szeptember 13., I. évf. 33. szám)