Óriási kazán

Csütörtökön egy óriási kazánt szállítottak a csabai indóháztól a jó nevű Rosenthal-féle első csabai gőzmalomba. A szörnyeteg beszállítása, habár 40 ló volt befogva, majdnem egész napig tartott; képzelhetni, mennyi bámulója akadt a világ e csodájának!
(Békésmegyei Közlöny, 1882. február 5., IX. évf. 16. szám)

Bcs. első gőzmalom
Forrás: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. közread. Dobrotka Pál. Békéscsaba : Typografika, 2005

Kapcsolódó irodalom:

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930
• Pataky László: Az István malom múltja és jelene. In: Békési Élet, 9. évf., 1. szám (1974)
• Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961

 

Veszedelmes szer

Csaba város nem is sejtette tegnap, mily veszélyes anyagot szállított a vasúti indóháztól városunkon keresztül Békésre a műszaki csapat. Ez egy mázsa dinamit volt, az a borzasztó robbanószer, mely, ha csak erősebb zökkenés vagy kocsifelborulás folytán explodál, egész házsort képes elseperni. Képzeljük, minő félelem közt szállította volna a veszedelmes szert a jámbor fuvaros, ha tudta volna, mit visz!
(Békésmegyei Lapok, 1879. december 14., I. évf. 77. szám)

 

Panasz a vasútra

A B.-Csabán a városi indóháznál megforduló utazók nagyon panaszkodnak afölött, hogy az utazási jegyek váltásának helye oly messzire esik a várótermektől és a restaurációtól, hogy annak, ki a legközelebbi vonatról, melyen indulni akar, lekésni nem akar, lélekszakadva kell futni a pénztárhoz; arról pedig, hogy a déli vonattal megérkezve valamit egyék is, szó sem lehet. Csodáljuk, hogy a Tisza vidéki vasút igazgatósága ezen könnyen helyrehozható bajon nem segít.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 16., III. évf. 22. szám)

Békéscsabai vasútállomás
Forrás: Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest : Békésvármegye Monogr. Szerk., 1936

Kapcsolódó irodalom:

• Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011
• Horváth Ferenc: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút – a MÁV Alföldi Kisvasút története, 1894-1971. Budapest : MÁV, 1999
• Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: … Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015
• Szabó Szilárd: AEGV Rt története, 1894-1914-ig. Szombathely : Szabó Sz., 1999

 

Építkezés

A b.-csabai indóháznál egy idő óta igen élénk építkezési sürgés-forgás van. A Tisza vidéki vasúttársulat belátván, hogy az itteni nagy személyforgalomnak már meg nem felel a régi, új várótermeket épít, úgyhogy ezek befejeztével a restauráció és a váróterem elkülönítve lesz egymástól.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. április 25., II. évf. 33. szám)

 

Karmonádli, esküvő

A csabai indóház éttermében egy asztal mellé került egy katolikus pap és egy rabbi. Midőn ez utóbbi vallásos iszonnyal utasította vissza a neki felajánlott karmonádlit, a kat. pap megszólítja őt: „Ugyan mikor szűnik meg önök között ezen előítéletes értelmetlen szokás?” „Majd az önök (t. i. kat. papok) esküvőjén!”, vágott vissza csípős modorban a jó rabbi.
(Békés, 1872. november 10., I. évf. 32. szám)

 

Az indóház

A csabai indóház szűk helyiségei ellen általános panasz lévén, ez ügyben már a megyei hatóság is közbenjárt, de akkor eredménytelenül; most azonban miniszteri rendelet következtében egy első osztályú váróterem fog építtetni, és a vendéglő kibővíttetni.
(Békés, 1872. augusztus 18., I. évf. 20. szám)

Békéscsaba vasútállomás
 

Csabáról tudósítanak

Békéscsaba vasútállomás

A nagyvárad‒csabai vasútvonal a csabai indóház meghosszabbítását tette szükségessé, mégpedig a Kétegyháza felé vezető irányban. E meghosszabbítás közlekedésünket nagy veszéllyel fenyegeti; amennyiben legsűrűbben használt legfontosabb országutunk ‒ az orosházi országút ‒ egyenes vonala elvágatnék, s így csak nagy kerüléssel juthatnánk a vasúton túl hozzá. E hír nagy izgatottságot idézett elé városunkban, s egy több tagból álló küldöttség menesztetett a közlekedési minisztériumhoz azon kérelemmel, miszerint az indóházi udvartér északi irányban hosszabbíttassék, hogy ekként egyenes országutunk használatában háborítlanul megmaradjunk.
(Békés, 1869. október 16., I. évf. 3. szám)

Kapcsolódó irodalom:

Békéscsaba Vasútállomás : régen és ma. Celldömölk : Swietelsky Vasútechnika Kft. : Budapest : Foto-Video Europa Kft., 2016.

Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011.

Magyar vasutak a II. világháború éveiben. Budapest : Magyar Államvasutak Rt., 1996.

Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015.