A Békés Megyei Könyvtár helyismereti Wordpress honlapja
A csabai épülőfélben lévő hídnál nagyobb szerencsétlenségeket elkerülendő, nagyon célszerű volna mindkét oldalra egy-egy veres lámpát akasztani. Tétettek ugyan a szerencsétlenségek elhárítására némi intézkedések, ti. a mindkét oldalra helyezett téglarakás; de nem szabad felejtenünk Deák Ferencnek ama bölcs mondását: „A jónak legnagyobb ellensége a jobb.” A sötétség miatt pedig a téglarakásokat sem lehet látni!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 23., I. évf. 30. szám)
Csupán az ember tud elpirulni, csupán az emberben van szemérmetesség. Már maga ezen körülmény is arra mutat, hogy a szemérmetesség nem hasztalan adománya a jó istennek. Értem pedig szemérmetesség alatt ösztönszerű vonakodásunkat mindattól, ami erkölcsi finomabb érzékünket megsérti. Az ily szemérmetesség oly biztos jele erkölcsi érintetlenségünknek, mint a gyümölcs hamva a gyümölcs üdeségének. Nyilván ezért becsüljük a szemérmességet oly igen nagyra általában, legkivált pedig a nőnemnél mint az erkölcsiség legfőbb hordozójánál.
Hogy azonban a mi becsülésünk valamit érjen, szükséges, hogy az ne csupán szóbeli, hanem egyúttal testbeli is legyen, s különösen abban nyilatkozzék, hogy erőnk szerint igyekszünk eltávolítani mindent, ami a szemérmetességet megbotránkoztatja, koptatja. Ilyen megbotránkoztató, tehát eltávolítandó dolognak tartom a teljesen ruhátlanul való fürdést oly helyen, mely a nap minden órájában száz meg száz, különféle korú és nemű ember szemének van kitéve.
Ilyen hely Csabán azon hídnak melléke, mely községünket a Széchenyi ligettel köti össze. Ezen liget Csabának egyetlenegy sétahelye, benne a fürdőház, benne jelenleg a színház is. Ezen híd vezet a gőzmalomba, a kórházba s községünk egyik külrészébe. Ezen híd közelében van a közös kút az ő örökös szolgáló látogatóival. Ezen hídon át temetkezik a róm. kat. egyház. És kora tavasztól késő őszig alig-alig mehet az ember e hídon egyszer anélkül, hogy a mellette fürdők meztelensége szemét, lármája fülét ne sértegesse. És ha még csak eddig volna! És ha még e lubickoló suhancok magukat láttatni és hallatni legalább annyira nem igyekeznének, mint a velük együtt fürdő lovak és sertések! Ámde megesik, hogy szemtelenségük még kihívóvá is, éspedig akkor válik, amidőn oly egyének kénytelenek elmenni mellettük, akiket az ilyen erkölcsi megkínzástól legjobban szeretnénk megóvni.
Már kezd nálunk szójárássá válni a „cultur-állam”. A „cultur-politika” az erkölcsök megóvását is magában foglalja. Igaz, hogy a politika ezen része szorosan véve a rendőrség dolga; igaz az is, hogy Csaba városának mint amelynek a rendezett tanács, dacára fellengző aspirációinak s kétségbevonhatlan vagyonosságának, nem kellett, a rendőrség nincs a kezében: mindemellett igen rendjén lenne, ha Csaba városának tisztelt hatósága, pótlásául mintegy a hiányzó felsőbb leányiskolának, legalább annyit eszközölne, hogy leányaink nyilvános helyeinken szemlesütés nélkül járhatnának.
(Békés, 1872. május 26., I. évf. 8. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba : Ádám G., 1930.
Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
Bonyhádi Péter: A békéscsabai Széchenyi liget története és természeti értékei. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 10. szerk.: Deli Tamás, N. Varga Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009.
Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete : mozaikok a liget történetéből. Békéscsaba : Kolorprint, 2016.
Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke : tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. In: Natura Bekesiensis : Időszakos Természettudományi Közlemények 7. szerk.: Kertész Éva. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Természettudományi Osztálya, 2005.
