Múlt héten a csabai postakocsi a délutáni vonatokhoz kimenve, a leveleket tartalmazó zsákot elveszítette, szerencsére azonban néhány ember e veszteségre figyelmeztette a kocsist, különben észre sem vette volna. ‒ Nemritkán történik, hogy a postaküldemények talyigán vagy közönséges szeméthordó kocsin szállíttatnak a vasúthoz, így persze nem csoda, ha a kocsiról valami lecsúszik. Valóban szégyelljük, ha meggondoljuk, hogy Orosháza falu a 35 ezer lakossal bíró Csaba városát e tekintetben túlszárnyalta! Orosházának egy rendes postahivatala ‒ nem olyan, mint a mienk ‒ és rendes szabályszerű postakocsija is van. Ha az orosházi postahivataltól kitelik minden kelléket megszerezni, bizonyos, hogy a mienk is bírná, ha akarná.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. május 20., IV. évf. 40. szám)
Címke: BékésmegyeiKözlöny
Nevezetes vendég
Csabának nevezetes vendége van: Browning György, az ismert európai utazó és angol költő. Néhány napig itt tartózkodik (Haan Lajos úrnál) a tót népviseletet tanulmányozni. Innét Gyulára megy megyei múzeumunk nevezetességeit megtekintendő. Üdvözöljük a kedves vendéget, és meg vagyunk győződve, hogy Gyulán is szíves fogadtatásra talál ez író, ki évek óta utazik Magyarországban, hogy a magyar népet a külfölddel megismertesse!
(Békésmegyei Közlöny, 1877. május 6., IV. évf. 36. szám)
Babona
Csaba egyik cédulaházában lakott eddig egy házaspár, kik csakis a tót leányok és legények „adakozásaiból” éltek, és ezért az asszony a legényeknek és leányoknak szeretőket „varázsolt”. Így történt a minap, hogy egy régi jó „kundschaftja”, egy fiatal nős paraszt is hálójába került, minek folytán fiatal nejétől néhány éjen át elmaradt. Végre hazaérkezvén, azzal mentegette magát, hogy az asszony erőszakkal bevonta házába, s egy itallal kínálta meg. Esküszik égre-földre, hogy varázsital volt, mert amint abból a különben jóízű italból egy kortyot lenyelt, mintha átváltoztatták volna, roppant jókedvű lett, és a legnagyobb készséggel követte az asszonyt, aki holmi parasztmenyecskékhez elvezette. Persze amint magához tért, pénze nem volt. Ez asszony, ámbár a cédulaházból már kitiltatott, közvetlen szomszédságában bérelt lakást, hol mesterségét folytatja. Megérdemelné, hogy rendőrségünk tetteit némi figyelemmel kísérje.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. április 29., IV. évf. 34. szám)
Veszély
Csabán a Berényi úton levő tót iskola nádtetejét leszedték, s azt zsindelytetővel díszítik. Ez alkalommal azonban a rendőrségnek eszébe nem jutott, hogy ezen élénk közlekedéssel bíró úton a munkálat tartama alatt a gyalogutat rendbe tartaná, s így azon szerencsétlenek, kik éppen arra mennek, kénytelenek sárban járni, ha azon veszélynek nem akarják magukat kitenni, hogy egy leeső nádcsomó által agyonveressenek!
(Békésmegyei Közlöny, 1877. április 22., IV. évf. 32. szám)
Népmozgalmi kimutatás
1877. január 1-től március hó végéig született összesen 432, fiú 220, leány 212; ezek közt volt törvénytelen 6, ikrek 8 esetben. Házasult 48 pár. A halottak száma összesen 232, férfi 121, nő 111; az életkort tekintve 0‒1 évig 45, 1‒2-ig 8, 2‒3-ig 5, 8‒6-ig 10, 6‒12-ig 19, l-től 5 évig 39, 5‒10-ig 7, 10‒20-ig 14, 20‒30-ig 13, 30‒40-ig 8, 40‒50-ig 13, 50‒60-ig 14, 60‒70-ig 9, 70‒80-ig 13, 80‒90-ig 4, 90‒100-ig 1. Vallásra nézve: evangélikus 171, római katolikus 47, román 7, református 3, izraelita 4.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. április 12., IV. évf. 29. szám)
Miért van ez így?
Békés és Csaba között van köztudomásúlag a legrosszabb kocsiút a megyében. Azaz hogy nem; van mellette néhány lépésnyire egy igen jó csinált töltés, mely Csaba város polgárainak pénze vagy munkája után készült, azonban ez el van zárva az utazóközönség elől, és csak egypár privilegizált egyén részesül a szerencsében, hogy rajta mehet. Miért van ez így, és miért csináltak oda egy jó utat, ha a közönségnek mégis a rossz úton kell járni? Ezen talány megfejtésével nem szolgálhatunk.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. április 5., IV. évf. 27. szám)
Húsvét
A húsvéti locsolózás mégsem ment ki a szokásból, úr és nem úr egyképpen megtartja, hódol a szokásnak; pár évvel ezelőtt iszonyú harcok közt folyt a locsolózás, úgyhogy nemegyszer esett emberélet is áldozatul ‒ de most „nyugodtan foly a rózsavíz”, s megelégszik a legény egy piros tojással, s olykor egy ‒ csókkal.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. április 5., IV. évf. 27. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Húsvét régi képeslapokon. Bev.: Egri János. Budapest : Terra : Kossuth Nyomda, 1987
Tojásstatisztika
Sztampa Bertalan cukrász kiszámította,
hogy Csabán e böjt évadjában 240.000 tojás fogyasztatott;
szomorúan konstatálja, hogy aprójószágaink mennyiségéhez
képest a húsvéti ünnepekre a tojás kevés, s így drága lesz. E
körülmény figyelembevételével Sztampa úr boltját berendezte
elegáns húsvéti ajándékoknak megfelelő cukortojásokkal,
ajánlva azokat az öntözők figyelmébe.
(Békésmegyei
Közlöny, 1877. március 29., IV. évf. 25. szám)
La Disputa
Rómából már útban van Haan Antal
csabai festőművészünk a kormány által megrendelt La Disputa,
Rafael vatikáni falképének másolata, mely a múzeumnak birtokában
levő Az athéni iskolának a társképe lesz. Haan Antal maga pár
nap óta Pesten időzik, maga akarván festményét átadni, melyet
előbb küldött el, mintsem elutazott volna, de mely mai napig sem
érkezett meg Budapestre.
(Békésmegyei
Közlöny, 1877. március 25., IV. évf. 24. szám)
Üléseztek a tanítók
A Békés megyei tanítóegyesület csabai fiókja március 8-án rendes havi ülést tartott, melynek tárgyait az apróbb egyesületi ügyeken kívül két előadás képezte. Az első Zsilinszky Endre egyesületi elnök székfoglaló beszéde volt, melyben a b.-csabai tanítóegyesület történetét adta elő, annak keletkezésétől megszűnéséig, vagyis a megyei tanítóegyesületnek a múlt nyáron általa lett megalkotásáig s az abba való beleolvadásáig. A másik előadást Szomora Tivadar ev. tanító tartotta azon okokról, melyek itt helyben a tanítás sikerét leginkább akadályozzák a tanító hibáján s az iskolán kívül. Szerinte az akadályok: a szülők közönye gyermekeik nevelése, az iskola, tanító s egyes tantárgyak (természetrajz) iránt; továbbá a gyermekek gyakori ok nélküli mulasztása, végre a rossz társaságok, melyektől a gyermeket nem óvják a szülök. E bajok orvoslására legjobb szernek a népkönyvtárakat, melyek a tudvágyat ébresztenék, a szülőkkel való érintkezést, amely a tanító és szüle közti viszonyt bensőbbé teheti, végre a szigorúbb felsőbb felügyeletet, mely nélkül a tanító minden erőlködése haszontalan, ajánlja. Mások több bajt és orvoslatot is felemlítettek, s a vita igen élénk volt.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. március 18., IV. évf. 22. szám)
