Tagadhatlan az, hogy megyénk, ha az Alföld irodalmi törekvéseit eredményeiben mérlegeljük, nem utolsó példával járt elő mindig annak kitüntetésében, hogy a fővároson kívül a vidéknek is örvendetesen emelkedő irodalma van. S az évről évre megjelenő könyvek s aránylag hasonlíthatlanul sok magyar nyelvű hírlap az olvasó közönség számbeli erejéről (?) is tanúságot tesznek. Újabban egyszerre három értékes művet vettünk, az első a csabai, a két utóbbi a gyulai nyomdából. Ezek egyike a már országosan ismert történész, Haan Lajos műve, a másik kettő gazdasági mű Göndöcs Benedek apát és Brózik Károly Békés megyei régészegyleti titkár tollából. — Haan Lajos akadémiai tag értekezése Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről máris nagy elismerésben részesült a főváros tudományos köreiben, s írójának hervadatlan babérokat szerez azon alapos és szellemes fejtegetéseiért, melyekben egy kedvenc s hagyományos felfogásunkat, Dürer Albert magyar s Békés megyei eredetére vonatkozólag nem dönti meg, de határozottabb alakba önti, s tisztább világításba helyezi. Mint halljuk, ez érdekes monográfia német nyelven is nemsokára meg fog jelenni; a kiadás iránt a kellő lépések már meg vannak téve. E mű a nagy német közönség körében különösen Nürnbergben nagy feltűnést fog okozni. — A második mű a tudós apát, az egyházi s gyakorlati szellemű gazdasági író Göndöcs Benedeké, e cím alatt: Népszerű beszélgetések a dohány okszerű kezeléséről. — A beküldött művek harmadika a Brózik Károly által szerkesztett „Békésmegyei okszerű méhészegyleti Évkönyv” az 1876/1877. évre. Az évkönyv örvendetes tudomást nyújt a méhészet iránti érdek emelkedéséről s az egylet sikereiről.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. május 30., V. évf. 43. szám)
