1877. július 1-től szeptember végéig született összesen 473, fiú 229, leány 244; ezek közt volt törvénytelen 7, ikrek 7 esetben. Házasult 20 pár. A halottak száma 347, férfi 177, nő 170; az életkort tekintve: 0‒1 évig 107, l‒5-ig 122, 5‒10-ig 4, 10‒20-ig 20, 20‒30-ig 15, 30‒40-ig 14, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 20, 60‒70-ig 14, 70‒80-ig 11, 80‒90-ig 8, 90‒100-ig 1. Vallásra nézve: evangélikus volt 262, római katolikus 66, református 5, görögkeleti 4, izraelita 8, nazarénus 2. (Békésmegyei Közlöny, 1877. október 7., IV. évf. 80. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
B.-Csabán vasárnap és hétfőn az ideérkezett 14. huszárezred három százada képezte a bámulás tárgyát a népnél. Már legalább 8 esztendeje, hogy katonaság itt Csabán nem volt elszállásolva, s így mint újdonság, méltán bámulták meg őket. A legszebb azonban az, hogy 2 napi itt lételük alatt csak szálláspénzben 207 forintot fizettek ki, jó magyar‒osztrák bankókban. (Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 30., IV. évf. 78. szám)
B.-Csabán a színiidény múlt kedden Szigligetinek A zsidó című darabjával véget ért. A hosszú, majdnem harmadfél hónapig tartott saison alatt változatosan hullámzottak az előadások, és igen gyakran megtörtént, hogy a hangzatos darabok körül nagy számmal csoportosult közönség elégedetlensége egészen odáig fokozódott, hogy a legjobb darabok is majdnem üres ház előtt folytak le, ami eléggé sajnos tapasztalat általában a nemzeti színügy rovására. (Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 20., IV. évf. 75. szám)
Békés megye néhány nagyobb városa, mint Csaba, Gyula, Szarvas, nem tartott népgyűlést a török‒orosz háború ügyében. Nem tartott, nem mivel tán e megyében e tekintetben hazánk más városaival ellenkező vélemény uralkodnék, hanem ennek nálunk egészen véletlen okai vannak, például az, hogy nagyrészt földműves megye lévén, a munka idején a nép legnagyobb része nincs a városokban, hanem a tanyákon. Ezen mulasztást helyrehozta Békés megye közönsége a folyó hó 10-én kezdetét vett törvényhatósági rendes közgyűlésen. A gyűlés kezdetén Kemény Mihály, Csaba város érdemes országgyűlési képviselője a keleten dühöngő háborúra nézve egy határozati javaslatot terjesztett be, mely a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott. A határozati javaslat, visszamenve a háború indokaira, azokat teljesen alaptalannak, a háborút álürüggyel megkezdettnek nyilvánítja; tagadja, hogy a kereszténység emberbaráti elveinek csak árnyékával is menteni lehet. Tiltakozik a kereszténység, de az állami rend nevében is az oroszok fellépte ellen, és általános helyeslés között kiemeli, hogy az oroszok fellépése nem más, mint forradalomszítás, mert Oroszország nem tett sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy a török birodalom lakóinak egy részét, a törökországi keresztényeket, különösen a bolgárokat, törvényes fejedelme elleni lázadásra szította, mi annál visszásabb jelenség, s mi az oroszoktól eredve, annál kevesebb bizalmat kell hogy keltsen, mivel Oroszország Európa legabszolutisztikusabb állama, hol az egyéni, polgári szabadságot csak hírből ismerik. Tiltakozik a határozati javaslat a védtelen török lakosság, a nők, gyermekek legyilkolása ellen, mely a humanitás nevében és álcája alatt a népjog letiprásával űzetik az oroszok által, és azon óhaját fejezi ki, hogy kormányunk kellő időben, „ha a szükség kívánja, fegyverrel is” hatalmas szavával, e gazdálkodásnak útját fogja állani. (Békésmegyei Közlöny, 1877. szeptember 13., IV. évf. 73. szám)
