Az egyletek, az egy célra összetett erők horderejét ma már senki sem vonja kétségbe; nem vonja kétségbe a tanügy terén sem. A tanítóegyletek alakulása és tevékenysége együtt is jár mindenütt a tanügy virágzásával. Felekezet nélküli tanítóegyletet, nem véve számba a központit, ez ideig hármat tudok: Csaba, Kecskemét s Makón. Idő szerint az elsőség a csabait illeti.
Amint nálunk az egylet szükségessége még a múlt év november elején szóba jött, a helybeli 27 tanító közül 20 azonnal mellette nyilatkozott; az alapszabályok bizottságilag csakhamar elkészültek; nov. 14-i összejövetelünkkor meghányattak s véglegesen megállapíttattak; ugyanez alkalommal meg is alakultunk. Másnap a helybeli szolgabírói hivatalnál, mint nem felekezeti egylet irányában egyedül illetékes hatóságnál, jelentkeztünk; ezután szabályszerű működésünket megindítottuk; jan. 15-én alapszabályaink felsőbb jóváhagyásáért folyamodtunk, mely jóváhagyás a vallás- és közoktatási minisztérium részéről f. év febr. 20-án 2769. sz. alatt meg is adatott.
Egyletünk célja a tanügy terén való önművelés, mely cél elérése végett az egylet havonként egyszer gyűlést tart, ezen részint kitűzött, részint szabadon választott tárgyú dolgozatokat felolvas és megvitat. Jólesik megjegyezhetnem, hogy ez ideig még mindig bővében voltunk a dolgozatoknak. Továbbá az egylet könyvtára számára megrendelt neveléstani művek ‒ mostanig 16 k. ‒ a tagok közt megismertetés végett kiosztatnak, a megismertetés alapján tartalmuk bírálat alá kerül, amidőn az egylet főleg azon nézeteket kutatja, melyek helyi viszonyaink között hasznosíthatók. Tagja lehet az egyletnek minden b.-csabai nyilvános iskolában működő rendes és segédtanító, fizetvén felvételi díjul évi járulékul a rendes tanító két, a segéd egy forintot. Az egylet általános szavazattöbbséggel, egy évre választott tisztviselői: elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, könyvtárnok. Az egyletből való kilépés tetszéstől függ. Az egylet mindaddig fennáll, míg a tisztviselőkön kívül egy tagja marad. Ha az egylet feloszlanék, vagyona B.-Csaba városa hatóságánál, egy itt utóbb keletkezhető felekezet nélküli tanítóegylet javára leteendő.
Ezen egylet 20 tagjának 1⁄5 része zsidó, 3⁄20-da róm. kat., 13⁄20-da lutheránus. Nem lépett még bele a róm. kat. tanítók 1⁄4 része ‒ azaz hogy ez be is, meg mindjárt ki is lépett ‒, a lutheránusok 1⁄4-e és a görögkeletiek.
(Békés, 1870. március 13., II. évf. 11. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Filadelfi Mihály: A tanítómozgalmak kezdete Békéscsabán. Békéscsaba : Pedagógusok Szakszervezete, 1969.
