Címke: tanító

Elmegy a tanítónő

Sárcsevits Betti kisasszonyt, a csabai polgári leányiskola jeles tanítóját, ki ez intézetnél annak megalapítása óta a szülők osztatlan bizalma és tisztelete, a növendékek ragaszkodása és szeretete, az iskolaszék megelégedése és többszöri kitüntető elismerése mellett működött, szombaton a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete budapesti leányárvaházának igazgatójává választotta meg. Az egyesület bizonyára nem tett volna jobb választást, mert Sárcsevics k. a. teljesen képesített, és méltó ez állásra, s azt hisszük, hogy csakis ő lesz képes jeles testvére, a napokban elhunyt igazgató, Sárcsevits Teréz helyét betölteni.
(Békésmegyei Lapok, 1880. december 14., II. évf. 147. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• A b.-csabai Községi Polgári Leányiskola 22-ik értesitője 1895–96-ról. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1896 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Állami Felsőbb Leányiskola 5-ik évi értesitője az 1907–1908. évről. Közli: Donner Lajos. Békéscsaba : Leányisk., 1908 (Békéscsaba : Corvina ny.)
• A békéscsabai Községi Polgári Leányiskola értesitője az 1926/27–1939/40. iskolai tanévről. Közzétette: Mokosné Walthier Luiza. Békéscsaba : Polg. Leányisk., 1927–1940

 

53 pályázó

A b -csabai nőképzőtársulat f. hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlésén 53 pályázó közül a megürült két tanítói állásra Gajdács Pál, jelenleg Szarvason evangélikus segédlelkész és Radics Elek, selmecbányai gimnáziumi tanár választattak meg. A polgári leányiskolában a tanév szeptember 1-én kezdődik.
(Békésmegyei Közlöny, 1878. augusztus 25., V. évf. 68. szám)

 

Harmadik tanító

A b.-csabai nőképzőtársulat polgári leányiskolájában szükségessé vált harmadik tanítói állomásra összesen 17-en folyamodtak, közülük egyetemet végzett 7. Az iskolaszék által választásra kijelöltettek: Zsilinszky Endre, a kassai állami reáltanoda helyettes tanára; Waldherr József, a soproni Csöndes-féle reálgimnázium segédtanára; Halasi Gyula, az újverbászi reálgimnázium igazgató-tanára. A f. hó 26-án megtartott választóközgyűlés Zsilinszky Endrét választotta meg, éspedig egyhangúlag. A megválasztott Szarvason végezte a gimnáziumot, Budapesten az egyetemet, készült a tanári pályára ‒ magyar nyelv, történelem, földrajz, tanított ugyanott a tanárképezde gimnáziumában, a múlt évben pedig a kassai állami reáliskolában; Zsilinszky úr bizonyítványai igen jók, az irányában mutatott általános bizadalom alapos.
(Békésmegyei Közlöny, 1875. augusztus 29., II. évf. 69. szám)

Kapcsolódó irodalom:

• Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 12. szám (1905. január 19.) 1. p.
• Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap, 1. évf. 11. szám (1993.) 5–6. p.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. 1938. p.

 

Tanítófogadás

A csabai polgárok között egy idő óta nagy izgatottság uralkodik amiatt, hogy a helybeli evangélikus egyház elöljárósága nem gondoskodik kellőleg a magyar iskoláról. Már több mint egy hónapja múlt, mióta országszerte fogdosva keresnek olyan kétségbeesett két embert, akik 500 forintos fizetésre jönnének nyomorogni és nyomorgatni azon cím alatt, hogy tanítók. Valóban csodálatos dolog, hogy a legnagyobb evangélikus egyház ilyen szerepre vállalkozott, és hogy nem bírja, vagy nem akarja belátni azt, miszerint ily eljárással csak megerősíti azon már-már közönségessé vált nézetet, hogy a felekezetek nem érdemesek arra, hogy iskoláik legyenek, mert élhetetlenek és fösvények. Jegyezzék meg maguknak a presbiter urak, hogy amit az iskolákon megtakarítanak, azt tízszeresen fogják megadni utódaik a börtönökre és csalókra!
(Békésmegyei Közlöny, 1874. november 1., I. évf. 40. szám)

 

Tanítóválasztás elé

Ma délután 4 órakor fog a b.-csabai kaszinó nagytermében a nőnöveldei tanítóválasztás megejtetni. Nem tudjuk az iskolaszék által kandidáltak neveit, és így nem is szólhatunk előlegesen hozzá, hanem amennyiben ott Tilis János úr neve is előfordulna, márpedig akarjuk hinni, hogy előfordul, mert az ő e téreni érdemeit legjobban ismerjük, annyiban kötelességünknek tartjuk őt melegen ajánlani az illetők figyelmébe. Tesszük pedig azt azon meggyőződéstől áthatva ‒ melyet különben, aki őt ismeri, mindenki oszt ‒, hogy a csabai leánynevelésnek egy képzett, értelmes és buzgó faktort szerezzünk.
(Békésmegyei Közlöny, 1874. augusztus 23., I. évf. 30. szám)