Csaba egyik cédulaházában lakott eddig egy házaspár, kik csakis a tót leányok és legények „adakozásaiból” éltek, és ezért az asszony a legényeknek és leányoknak szeretőket „varázsolt”. Így történt a minap, hogy egy régi jó „kundschaftja”, egy fiatal nős paraszt is hálójába került, minek folytán fiatal nejétől néhány éjen át elmaradt. Végre hazaérkezvén, azzal mentegette magát, hogy az asszony erőszakkal bevonta házába, s egy itallal kínálta meg. Esküszik égre-földre, hogy varázsital volt, mert amint abból a különben jóízű italból egy kortyot lenyelt, mintha átváltoztatták volna, roppant jókedvű lett, és a legnagyobb készséggel követte az asszonyt, aki holmi parasztmenyecskékhez elvezette. Persze amint magához tért, pénze nem volt. Ez asszony, ámbár a cédulaházból már kitiltatott, közvetlen szomszédságában bérelt lakást, hol mesterségét folytatja. Megérdemelné, hogy rendőrségünk tetteit némi figyelemmel kísérje.
(Békésmegyei Közlöny, 1877. április 29., IV. évf. 34. szám)
Tartalomhoz
A Békés Megyei Könyvtár helyismereti Wordpress honlapja