árvíz

— A Csaba és Gyula közti vasúti közlekedés ismét megszűnt, éspedig most legalább egy hétre, mert az árvíz a veszélyi hídon túl vagy 200 méter hosszában szakította el a vasúti gátat. Serényen dolgoznak rajta, de beletelik 8 nap, míg helyre lesz állítva. De a postát mégis lehetne tán egyenesen továbbítani, mert innen is, túl is jár lokomotív, a szakadásnál pedig ladikokat lehetne alkalmazni.
— A Körös vize Csabán még mindig rakoncátlankodik, s így a vészbizottság még fel nem oszlattatott, sőt ellenkezőleg, intézkedik jobbra-balra a bősz elem megfékezésére. Hogy Csaba a szokatlan árvíz nagyobb veszélyét szerencsésen kikerülte, arra több kedvező körülménynek volt hatása. Az idő a védmunkára igen kedvező volt, csendes meleg napok s világos éjjelek következtek. A véderő kirendelésénél az erély, a munka végrehajtásánál a csabai nép jóakarata és készsége volt a kivívott siker forrása. Mindenki híven teljesíté elébe szabott feladatát. Ellenállás egy esetben sem fordult elő.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. március 27., VIII. évf. 37. szám)

Az Alföld–Fiumei Vasút vonalain egykor közlekedő mozdony — Forrás: Vasuti és Közlekedési Közlöny, 74. évf. 39. szám (1943. május 9.) 383. p.

B.-Csaba város elöljáróságának múlt évi jelentéséből

— Az árvizek hátrányát leginkább a mi csatornánk fakadó vizeiben szenvedtük, amennyiben a házak pincéi, Körös-alji kertjeink, s a csatorna mentében jobbról-balról elterült virágzó szántóföldjeinkből 1753 kat. hold került víz alá, mely nemcsak az évi termést semmisítette meg, de a fakadó víz természetéhez képest, a föld minőségére is rontó hatást gyakorolt. Ezért 2454 forint 57 korona országos adóelengedésben részesültünk.
— Koldulásért 138 egyén lett letartóztatva. Toloncok száma 264. Cselédszökés 172 esetben. Tüzeset 5, mindenkor csak egy-egy ház esvén áldozatul. Képviselőgyűlés ez évben 16 tartatott, s abban 183 ügy lett elintézve. Tanácsgyűlés éven át 47 tartatott, s abban 478 ügy lett elintézve. Közigazgatási iktatókönyvünk 4514 számot mutat fel.
— Az építkezési szakosztály adatai szerint építtetett új ház a városban 25, a külvárost képező szőlőkben 9, összesen 34; ebből téglaépület 4, vegyesen vályog és tégla 4, vályog 20, vert fal 6. Tekintettel a fedélre: cseréppel 4, zsindellyel 18, náddal 12 épület fedetett. Ez évben épült a község kő-vas hídja a csatornán a népkert előtt, mely került 5000 forintba.
(Békésmegyei Közlöny, 1880. február 5., VII. évf. 24. szám; 1880. február 8., VII. évf. 26. szám)

Árvíz

Az árvíz a gerlai kastélyt is ellepte, és gr. Wenckheim Károly úr szalonjaiban terjeszkedik széjjel. A gróf úr az, ki eddig megyénkben legtöbb kárt szenvedett az árvíz által. • Az árvíz Gerla–Pósteleken folyvást emelkedőben van, úgyannyira, hogy onnan a gerlai híd mellett és az uradalmi kastély irányában már a töltés tetején a volt Fehér-Körös medrébe szivárog. Minthogy pedig a Gerla-Póstelekre kiömlött víz a Fehér-Körös vizénél körülbelül másfél lábbal magasabban áll, könnyen megeshetik, hogy ha a kiöntés még a mostaninál is nagyobb lesz, és erősebben fog behatolni a Fehér-Körös medrébe, Csaba város határát, jelesen az egyházi szőlőket és a tehénjárást, valamint a vandháti pusztát és a nagy rétet a legnagyobb veszély fogja fenyegetni. Ennek megelőzése tekintetéből a csabai járás derék szolgabírája a Fehér-Körös mentén kellő számú őrök felállítását, valamint a gátak alantabb való részeinek emeltetését rendelte el.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. március 5., III. évf. 19. szám)