Kesjár Mihály és társai a jaminai szőlőknek külön, önálló községgé alakításáért folyamodtak. Ezen kérvény a járási szolgabíró által a csabai képviselő-testületnek adatván ki véleményezés végett, mely az ez ügyben múlt hó 28-án következőleg határozott. A küldöttség jelentése alapján a képviselőgyűlés meggyőződött, hogy a szőlősök elszakadása sem az anyavárosra, sem a szőlősökre magukra nem lenne hasznos. Az anyaváros ugyanis az elszakadás által anyagi erejében kétségkívül gyengíttetvén, a szőlősök pedig egy külön község fenntartására alig lennének képesek, miután törzsvagyonuk nincsen, a lakosok leginkább csak házakkal bírnak, földjük nincsen, vagy éppen kevés, s mint napszámosok és cselédek élősködnek. A folyamodásukhoz mellékelt kimutatásban foglalt 6709 forint 61 korona országos adó alapján eddig rájuk rótt 2267 forint 97 korona évi adópótlék egy község összes évi költségeinek fedezésére nem elég; amely az elszakadás esetében kevesebb lenne, amennyiben ez összegben a szőlősök által bírt s a határban elszórt földek után kirótt adó is foglaltatik, mely nem a szőlősök, hanem a város javára esnék, minélfogva az eddiginél nagyobb adó fizetésére lennének utalva. A közgyűlés nézete szerint a szőlősök folyamodványukkal saját jól felfogott érdekükben elutasítandók lennének.
(Békésmegyei Közlöny, 1881. április 5., VIII. évf. 41. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története. Békéscsaba : Békéscsaba-erzsébethelyi Plébánia, 2004
• Jamina-kutatás : közösségi felmérés egy békéscsabai városrészről. Békéscsaba : Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, 2008
• Zelenyánszki András: Erzsébethely, Jamina, Vinice regénye avagy Békéscsaba V. kerületének története a kezdettől napjainkig. Békéscsaba : Zelenyánszki A., 2005
