Bánhegyi István Békés megyei tanfelügyelő a napokban ismét Csabán járt, és az izr. iskolák iskolaszékével a tanítók állandó alkalmazása iránt értekezett, mert csak akkor, ha a törvény eme követelményének elég tétetik, fog a b.-csabai izr. hitközség iskolája nem zugiskolának tekintetni. Az iskolaszék nem idegenkedik ezen feltétel teljesítésétől, és csak a most alkalmazásban lévő tanítókra nézve nem akarja kiterjeszteni az állandósítást. Nézetünk szerint ezen ok nem alapos, mert az állandó alkalmaztatás nem azt teszi, hogy a tanító, ha meg nem is felel feladatának, nem volna elbocsájtható; csak azt, hogy ok nélkül vagy egyik-másik községi tag szeszélye folytán ‒ tehát önkényből ‒ el ne legyen bocsátható, hanem csak akkor, ha szinte a törvényben előírt fegyelmi eljárás és vizsgálat, tehát a kompetens közegek határozata folytán hivatása méltó betöltésére csakugyan alkalmatlannak ítéltetik.
(Békésmegyei Közlöny, 1876. november 16., III. évf. 92. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Révész Fülöp: A Békéscsabai Izraelita Hitközség múltja és jelenje. Békéscsaba : Tevan ny., 1926
