Megbotránkozva tesszük közzé azt, hogy Csabán, a Fiume szállodában csak tolmács segélyével tud a magyar ember étkezni ‒ mert mióta bérlője Germániából odakerült, egész germán rendszert követ, német ott az étlap, német a kiszolgálás, német minden. A szegény magyar emberrel, kit a szerencsétlenség odavisz, csak lenézőleg beszélnek ‒ ily embert, ki a hazai nyelvet hallani se akarja, ki a hazai szokásokhoz simulni nem akar, meg kellene rendszabályozni olyfélén, hogy az étkezőhelyiségét ne látogassa senki, azután vissza fog menni szépen oda, ahonnan jött, a nagy Germániába.
(Békés, 1873. október 5., II. évf. 40. szám)
