A nagyvárad‒csabai vasútvonal a csabai indóház meghosszabbítását tette szükségessé, mégpedig a Kétegyháza felé vezető irányban. E meghosszabbítás közlekedésünket nagy veszéllyel fenyegeti; amennyiben legsűrűbben használt legfontosabb országutunk ‒ az orosházi országút ‒ egyenes vonala elvágatnék, s így csak nagy kerüléssel juthatnánk a vasúton túl hozzá. E hír nagy izgatottságot idézett elé városunkban, s egy több tagból álló küldöttség menesztetett a közlekedési minisztériumhoz azon kérelemmel, miszerint az indóházi udvartér északi irányban hosszabbíttassék, hogy ekként egyenes országutunk használatában háborítlanul megmaradjunk.
(Békés, 1869. október 16., I. évf. 3. szám)
Kapcsolódó irodalom:
Békéscsaba Vasútállomás : régen és ma. Celldömölk : Swietelsky Vasútechnika Kft. : Budapest : Foto-Video Europa Kft., 2016.
Felek Ferenc: Fejezetek az Alföldi Első Gazdasági Vasút – MÁV Alföldi Kisvasút történetéből : a Békéscsaba – Vésztő vasútvonal története. Budapest : Kisvasutak Baráti Köre Egyesület, 2011.
Magyar vasutak a II. világháború éveiben. Budapest : Magyar Államvasutak Rt., 1996.
Nagyvárad – Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein – Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. szerk.: Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015.
