Csaba városi tanácsa kísérletet tőn egy új találmányú, úgynevezett „hectograph” géppel, mellyel a kézírásokat, nyugtatványokat, idézőjegyeket, leveleket, bizonyítványokat stb. igen könnyűszerrel lehet sokszorosítani, mire a községeknek különösen nagy szükségük van. A tanács, meggyőződvén a gép célszerűségéről, annak megvételét elhatározta. Ára csak 10 forint. Ajánljuk más községeknek is. Megjegyezzük, hogy a „hectograph” nálunk oly hódításokat tesz, miszerint tömeges megrendelések történnek rá mindennemű hivatalok és irodák számára. (Békésmegyei Lapok, 1879. május 25., I. évf. 16. szám)
Forrás: Kolozsvár, 5. évf. 42. szám (1891. február 21.)
Járdákat fog Csaba városa több utcában készíttetni, ahol eddig csak pallók voltak: egyelőre a Szarvasi úton, a katolikus iskolától a város széléig. Ezúttal a Széchenyi ligetben, a kaputól a vendéglőig, a gyalogút kavicsos homok és cementtel való kitöltését is elhatározta a városi tanács. (Békésmegyei Lapok, 1879. május 22., I. évf. 15. szám)
Az a hír terjedt el, hogy a városunkban lévő állatseregletből egy oroszlány megszökött, már egy Nimród csavarta is a golyót a patronba, midőn a hír valótlansága bebizonyult, ui. nem orosz-, hanem magyar leány volt, s nem is szökött, hanem megszöktették. Az a hír azonban való, hogy az állatseregletből egy majom kiszabadult. (Békésmegyei Lapok, 1879. május 15., I. évf. 13. szám)
Az átveendő csabai leányiskola ügyében jelenti a küldöttség, hogy az átveendő vagyon értéke a 20.000 forintra becsült iskolaépülettel együtt 29.200 forint, az átveendő adósság 19.700 forint, a várható évi jövedelem 4600 forint, évi kiadás 5520 forint volna, tehát így a várost terhelné 920 forintnyi összeg. Az átvétel 19 szóval 16 ellenében elhatároztatott, de a következő feltételek alatt: 1) Bizton számít a 3000 forintnyi évi kormánysegélyre, 2) ha egyelőre felmentetik egy polgári fiúiskola felállításának terhe alól, 3) ha az átveendő 11%-os adósság más olcsóbb adóssággal kicseréltetik, ti. ha az árvapénztárból kapja a pénzt. A város tulajdonjogába lép a nőképző társulat vagyonának, és ez a belügyekbe is minden befolyását elveszti. (Békésmegyei Közlöny, 1879. május 11., VI. évf. 43. szám)
Őfelségeik boldog házasságának 25 éves évfordulóját a b.-csabai egyházak mind istentisztelettel ünnepelték meg. Reggel 7 órakor az evangélikus egyház tartotta meg ünnepélyét egyszerűen, csupán saját híveire szorítkozva. Nt. Haan Lajos lelkész úr alkalmi beszédet tartott, s buzgó imát bocsátott az ég urához őfelségeikért. — Utána 9 órakor nagy ünnepélyességgel mindenféle hivatalos testület részvétele mellett kezdődött a katolikus templomban a szentmise, ft. Péky Antal plébános úr által vezetve. — 10 órakor az izraelita templomban volt buzgólkodás a Szózat és a Himnusz eléneklése, alkalmi beszéd és zsoltár olvasása mellett. — Végül pedig 11 órakor a görögkeletiek templomában végeztetett ft. Nika Demeter lelkész úr által az ünnepélyes isteni szolgálat. A katolikus és a görögkeleti templomban a katonaság is jelen volt teljes díszben. (Békésmegyei Lapok, 1879. április 27., I. évf. 8. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• Des Cars, Jean: Ferenc József és Sisi : kötelesség és lázadás. Budapest : Helikon, 2019 • Des Cars, Jean: Sisi avagy A végzet. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001 • Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Budapest : Pannonica Kiadó, 1999 • Herre, Franz: Ferenc József élete és kora. Budapest : Magyar Könyvklub, 2000 • Janetschek, Ottokar: Ferenc József : egy legendás uralkodó regényes élete. Budapest : Pesti Szalon, 1996 • Meighörner, Jeannine: Sissi Tirolban : végzetes napok. Budapest : K.u.K. Kiadó, 2017 • Nemere István: Ferenc József magánélete. Budapest : Anno Kiadó, 2001 • Pataki, Allison: Sissi : a birodalom úrnője. Budapest : Helikon, 2017 • Pataki, Allison: Sissi : az ifjú császárné. Budapest : Helikon, 2015 • Somogyi Éva: Ferenc József. Budapest : Gondolat, 1989
Forrás: Vasárnapi Ujság, 45. évf. 38. szám (1898. szeptember 18.)
Donner Lajos, a csabai polgári leányiskola derék igazgatója, aki a múlt nyáron végigszenvedte a bosnyák dicsőséget, s akiről az a hír is keringett, hogy a kegyetlen bosnyákok kezét-lábát ellőtték, tegnapelőtt, mikor már rég elfelejtette a hadi fáradalmakat, s békés foglalkozásába, a leánynevelésbe újra beleélte magát, a hadparancsnokságtól hadi érmet kapott. Kívánjuk neki, hogy egészséggel viselje az elmúlt harci nyomorúság emlékéül, de ne legyen alkalma több hadi dicsőséget szerezni, legalább Bosnyákországban ne. (Békésmegyei Lapok, 1879. április 13., I. évf. 4. szám)
A csabai kaszinóegylet először az 1844., később az 1857. évben alakult, 1878 végén volt 121 rendes és 36 vidéki tagja. A csabai polgári kör alakult az 1863. évben, 1878 végén volt 188 rendes és 10 foglalkozó tagja. A csabai népbank keletkezett az 1868. évben, van 1500 egész és 500 félrészvényes tagja. A csabai takarékpénztár keletkezett az 1872. évben, van 1600 részvényes tagja. A csabai kisdedvédőegylet alakult az 1874. évben, van 9 alapító, 75 pártoló és 49 rendes tagja. A csabai izraelita nőegylet alakult az 1878. évben, van 72 rendes tagja. A csabai nőképzőtársulat alakult az 1872. évben, van 17 alapító, 54 pártoló és 111 rendes tagja. (Békésmegyei Közlöny, 1879. április 13., VI. évf. 32. szám)
1878-ban Csabán az evangélikus egyház szertartása szerint 268 házasság köttetett. Ezek közül leány hajadonnal 206; özvegy özveggyel 50; özvegyember hajadonnal 8; özvegyasszony legénnyel 3. Elvált férfi özvegyasszonnyal 1 kelt össze. (Békésmegyei Közlöny, 1879. április 13., VI. évf. 32. szám)
Forrás: Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 265. p.
1879. január 1-től március hó végéig született összesen 446, fiú 228, leány 218; ezek közt volt törvénytelen 6, ikrek 4 esetben. Házasult 114 pár. A halottak száma 307, férfi 156, nő 151; az életkort tekintve 0‒1 évig 89, 1‒5-ig 107, 5‒10-ig 18, 10‒20-ig 11, 20‒30-ig 13, 30‒40-ig 8, 40‒50-ig 11, 50‒60-ig 12, 60‒70-ig 22, 70‒80-ig 11, 80‒90-ig 5. (Békésmegyei Közlöny, 1879. április 8., VI. évf. 30. szám)
Forrás: A Pallas nagy lexikona, 12. kötet: Magyar-Nemes (1896)
— A b.-csabai polgári leányiskolát Csaba városa fogja átvenni. Ez ügyben a község részéről most folynak a tárgyalások. Ezen iskolába jelenleg 64 leány jár. — A csabai evangélikus egyháznak van jelenleg 18 iskolája ugyanannyi tanítóval ellátva. Ebből 16 a városban, 2 a szőlőkből alakult külvárosban. Ezen iskolákba jár 1165 fiú és 1204 leány. Van még az ev. egyháznak 6 tanyai iskolája a határ különféle részeiben, melyek mindegyikébe 35-50 gyermek jár. A római katolikus egyháznak van 4 iskolája ugyanannyi tanítóval. Ezen iskolákba jár összesen 280 fiú és 233 leány. A görögkeleti egyháznak egy iskolája van 1 tanítóval, melybe 34 gyermek jár, ebből 20 fiú, 14 leány. Az izraelita felekezetnek van egy közös iskolája, melyben 3 tanító külön osztályokban foglalkozik. A három osztályba jár összesen 180 gyermek, ebből fiú 97, leány 83. (Békésmegyei Közlöny, 1879. április 8., VI. évf. 30. szám)
Kapcsolódó irodalom:
• A művelődés évszázadai Békéscsabán. Szerk.: Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998 • Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Konriss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930 • Békéscsaba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók. Összeáll.: Hanó Pálné, Hanó Pál. Békéscsaba : Javipa Nyomdaipari Kft., 2007 • Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1993 • Forray R. Katalin: Békéscsaba iskolaszerkezete és fejlődésének kilátásai. Budapest : Oktatáskutató Int., 1991 • Haan Lajos: Békés-Csaba : a város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békéscsaba : Békés Megye Képviselő-test. Önkormányzati Hiv., 1991 • Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1974
